Gyomirtási megoldások a kukorica változó gyomflórájához igazítva

Többféle hatóanyaggal és a gyomviszonyokhoz igazodó technológiával biztosítható a fiatal növények védelme.

Az elmúlt években számtalan cikk jelent meg arról, hogyan alakul át szántóföldjeink gyomflórája. A szakemberek több tényező együttes hatásának tulajdonítják ezt a folyamatot. Általában kellemesen meleg ősz és enyhe tél jellemzi az időjárást. Gyökeresen megváltoztak az agrotechnikai módszerek is, és a forgatásos talajművelést már csak nagyon kivételes esetben végzik el a termelők. A szulfonil-karbamidok nagyarányú használata következtében bizonyos gyomfajok kiszelektálódtak, nem pusztulnak el az elvárt mértékben a hosszú ideje alkalmazott gyomirtóktól. A szélsőséges csapadékviszonyok miatt, ami elsősorban a hosszan tartó, száraz forróságban nyilvánul meg, a gyomnövények felülete erősen viaszossá válik, így jobban ellenállnak a gyomirtó szereknek. A Nufarm többféle hatóanyagával és gyomirtó csomagjával felkészült a változásokra, és különleges gyomviszonyok esetén is megfelelő védelmet tud kínálni a gazdáknak.

 

A kukorica pre-, illetve korai posztemergens gyomirtása

A gyomnövények a kukorica fejlődéséhez szükséges vizet és tápanyagot vonják el, ezáltal gátolják a kultúrnövény tápanyagfelvételét, lassítják növekedését, végső soron a termés mennyiségét csökkentik. A legnagyobb termésveszteséget akkor okozzák, amikor a kukoricával együtt kelnek, és vele azonos talajrétegből veszik fel a vízben oldott tápanyagokat. Mivel a keléstől néhány leveles korig tartó időszak kritikus a várható termésmennyiség szempontjából, az ideális eset az lenne, ha a gyomok ki sem kelnének. A vetés után, kelés előtt (pre) végzett gyomirtás éppen ezt a célt szolgálja. A kezelést a vetés után közvetlenül, de legalább 1-2 napon belül el kell végezni, hogy a gyomirtó hatóanyagok a csírázó gyommagvakhoz mosódhassanak a következő csapadékkal. Ennél a technológiánál követelmény az apró morzsás talajfelszín, mert a nagyobb rögök alól csírázó gyomokat nem tudja elérni a hatóanyag. Fontos, hogy a még gyommentes talajra permetezzük ki a készítményt, mert csak így találkozik minden gyomnövény a vegyszerrel. Ha a táblán nem fordulnak elő évelő és mélyről csírázó, nagy magvú gyomnövények, a vetés után, kelés előtt alkalmazott technológia sikerét már csak a csapadék befolyásolja. Amennyiben a kezelést követő két héten belül megérkezik a várva várt eső, a talajon keresztül ható gyomirtó szer a kukorica kelésétől kezdve gyommentessé teszi az állományt. Ha ebben az időszakban nincs csapadék, a hatás elmarad, és a kikelt gyomok ellen levélen keresztül ható szerekkel védekezhetünk.

 

A kukorica korai posztemergens, illetve posztemergens gyomirtása

A mélyről kelő, nagy magvú gyomnövények és az évelők ellen levélen keresztül ható szereket vethetünk be. Mivel ezek a gyomok a kukoricával azonos talajrétegből veszik fel a vizet és a tápanyagot, jelenlétük erősen korlátozza a kukorica tápanyagfelvételét. Fontos, hogy az állománypermetezést időben elvégezzük, hiszen a késlekedéssel tonnákban mérhető terméscsökkenést okozunk. Elhúzódó gyomkelés, heterogén gyomösszetétel vagy eltérő fejlettségű gyomok jelenléte esetén ezért inkább osztott kezelés javasolt. Az első védekezéssel biztosíthatjuk a kezdeti gyommentességet, a második permetezéssel pedig a sorzáródásig tisztán tarthatjuk a táblát. Az állománykezelés a sikertelen alapkezelések felülkezelésére, illetve az alapkezelések kiegészítésére is alkalmas gyomirtási technológia. Az állományban alkalmazható szerek egy része nemcsak levélen, hanem gyökéren keresztül is felvehető a gyomnövények számára.

 

Fenoxiherbicidek kukoricában

A kukorica gyomirtására a hormonhatású hatóanyagok közül felhasználható a 2,4-D, a dikamba, a fluroxipir és a klopiralid. Ezek önmagukban vagy kombinációban alkalmazhatók. A 2,4-D és dikamba kombinációjával a legfontosabb egynyári és évelő kétszikű gyomnövények elpusztíthatók. A 2,4-D és a dikamba a hormonhatású hatóanyagok közé tartozik. Ezek az anyagok a csírázást követően a növény osztódó szöveteiben fejtik ki hatásukat. Akkor a leghatékonyabbak, amikor a növény gyors növekedési szakaszban van. Hatásukra a levelek torzulnak, tekerednek. A pusztulási folyamat a növény fejlettségétől függően 1-2 hét. A fluroxipir és a klopiralid elsősorban speciális célokra használható, mint a folyondár szulák és mezei acat elleni védekezés. A többi fenoxialkán-karbonsav-származék a kukoricát is károsítja. Ennek oka, hogy a hatóanyagok felszívódása gyorsabb, mint a lebontásuk a kultúrnövényben. A fenoxiherbicidek jó partnerei lehetnek az egyszikűirtó herbicideknek, főleg az évelő és egyes magról kelő, nehezen irtható kétszikű gyomnövények elleni védekezésben.

 

Triketonok kukoricában

A szulkotrion és a mezotrion hatóanyag a pigmentbioszintézis-gátlókon belül a plasztokinonbioszintézis-gátlók csoportjába tartozik. Hatásukra a gyomnövények először kifehérednek, majd elszáradnak. Főleg levélherbicidek, de rendelkeznek talajon keresztüli tartamhatással is. A mezotrion elsősorban a magról kelő kétszikűek ellen hatásos, és mellékhatásként jól pusztítja a magról kelő egyszikűek közül például a kakaslábfüvet. A szulkotrion a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen használható hatóanyag. Egyszikűirtó spektruma és hatékonysága köles- és muharfajok ellen jobb, mint a mezotrioné.

A Nufarm növényvédő szereiről részletesen tájékozódhat termékkatalógusunkból.

 

Gaál Orsolya – Hörömpő László