Az évelő gyomnövények elleni küzdelemben a tarlókezelés – ami magában foglalja a tarlóhántást és a tarló kémiai gyomirtását –, valamint a vegetáció során célzottan végzett vegyszeres gyomirtás együttesen hozza meg az eredményt, de csak akkor, ha azt évről évre következetesen, az adott területen termesztett minden kultúrában, illetve minden kultúrát követően elvégezzük. A vegetációban végzett gyomirtás az esetleges fitotoxicitási problémák miatt nagy odafigyelést igényel. Az évelő gyomnövények biológiáját ismerve a kémiai védekezés mindig akkor a leghatékonyabb, amikor a gyomnövény tápanyagszállítása a gyökerek felé a legintenzívebb. Ilyenkor a tápanyaggal együtt a gyomirtó hatóanyag is a szaporítógyökerekbe szállítódik, így nagyobb sikerrel tudjuk elpusztítani azokat. Ez az időszak az évelők életében nyár közepétől egészen addig tart, amíg a növények a télre felkészülve nyugalomba nem kerülnek.

 

Vegyük sorba, melyek azok az évelő gyomnövények, amelyek szinte már az egész ország területén súlyos károkat okoznak a szántóföldeken.

 

A kalászosokban az évelő kétszikű gyomnövények közül a legtöbb gondot a mezei acat (Cirsium arvense) okozza. A gyomfaj nagymértékű elterjedésének legfőbb oka, hogy a talajokat jobbára sekélyen műveljük. Ennek során a szaporítógyökeret feldaraboljuk és a felső talajrétegben széthurcoljuk. Régebben ezek a nagy hidegben elpusztultak, ám az elmúlt évtizedben a teleket jobbára enyhe időjárás jellemzi. Emiatt a talajok sem fagynak át kellő mélységben, és az áttelelő gyöktörzsek károsodás nélkül hajtanak ki következő tavasszal.

 

A mezei acat gyökérzete mélyre lehatol, szerteágazó, a föld alatt akár több gyökéremeletet is képezhet. Az új hajtások a felszínhez közeli „emeletről” hajtanak ki. A szaporítógyökerek mint­egy 80 százaléka a 30 cm-es szántott rétegben található. Erőteljes gyökérrendszerének köszönhetően a mezei acat a végletekig kizsarolja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Jelenlétének további káros következménye, hogy a kalászostáblákon tömegesen megjelenő mezei acat a betakarítást is erősen megnehezíti.

 

Az apró szulák (Convolvulus arvensis) szintén egyre nagyobb teret hódít a kalászostáblákban. Gyökérzete 2,5 év elteltével akár 4 méter mélyre is lehatol, így a szárazabb időszakot is jól átvészeli. Növényenként átlagosan 600 magot hoz, és a magok akár 28 évig megőrzik csírázóképességüket. Egy 5 cm-es függőleges gyökérdarabból képes regenerálódni, újrahajtani. Egyetlen év alatt akár 3 métert is képes sugárirányban szétterjedni.

 

A kalászosokat károsító évelő egyszikű gyomnövények közül a leggyakoribb, az egész országban elterjedt a tarackbúza (Elymus repens, korábbi nevén Agropyron repens). A kifejlett növény évelő, tarackos, 50-150 cm magas, élénkzöld színű. Tarackjai 90 százaléka a felszín alatti 0-10 cm-es talajrétegben van. Egy növény egy tenyészidőszak alatt mintegy 3 méter sugarú körben fejleszti tarackjait.

 

Az előző fajhoz hasonló életformájú, de szerencsére jól művelt szántóföldön ritkább gyomnövény a csillagpázsit (Cynodon dactylon), amely évelő, tarackos fűféle. Földben kúszó, kemény, drótszerű tarackjai és föld feletti, szintén kúszó szárai vannak. A tarackok csomói száraz, hártyás hüvelyektől vastagok. Föld alatti csomóiból igen vékony, de kemény, mélyre hatoló gyökerek erednek, a föld felszínén kúszókból vagy a felszínhez közel levőkből lefelé gyökerek, felfelé leveles hajtások fejlődnek.

 

Az utóbbi évtizedekben terjedő gyom a fenyércirok (Sorghum halepense). A növény évelő, 60-100 (250) cm magas, vastag, kúszó gyöktörzses, tarackos, felálló szárakkal. A kelés, kihajtás után 3 héttel megindul a rizómaképzés. Háromféle rizómája van: primer, szekunder, tercier. Kora tavasszal az életképes primer rizómák indulnak fejlődésnek, majd növekedésük nyomán a szekunder rizómák fejlődnek, később az anyanövény alapi részéből a tercier rizómák hatolnak a talaj mélyebb rétegeibe. Egy növény (hazai mérések szerint) 29 méter hosszú rizómát növesztett, amelyen 1660 axilláris (csúcsi) rügy fejlődött. A rizómák biztosítják az áttelelést. Virágzata buga.

 

Elsősorban a mély fekvésű területeken gyakori növény a nád (Phragmites communis). A kifejlett növény évelő, igen erős, sokszor fél-egy cm vastag, különböző mélységekben kúszó tarackjaival gyorsan terjed. Minden csomóból gyökerek hatolnak lefelé az állandóan nedves talajrétegig, felfelé új hajtások vagy vízszintesen továbbkúszó tarackok fejlődnek. Ezek segítségével a növény vándorol, mert a régi szárak elhalnak, s néhány évvel később az új hajtások a régi helytől több méterre élnek. Föld feletti szára vízben többméteres, szántóföldeken 1-2 méternél ritkán magasabb.

 

Az egyre veszélyesebbé váló vízhiányos gazdálkodás miatt fontos az évelő gyomnövények elleni védekezés pontos és átgondolt végrehajtása, és ebben az aratás után elvégzett gyomirtásnak elengedhetetlen szerepe van.

 

A gyomirtás optimális ideje akkor jön el, amikor a kalászos gabona már nincs a szántóföldön, és a tarlóhántást is elvégeztük, aminek köszönhetően a gyomnövények egy időben keltek ki és gyors ütemben fejlődnek. Ezzel biztosítjuk, hogy a gyomirtó szer a lehető legerősebben és minél szélesebb körben tudja kifejteni hatását. A különféle termékek közül olyat érdemes választani, amelynek hatóanyaga felszívódik, hogy akár a talaj mélyebb rétegeiben található növényi részeket is elérjük és jó hatásfokkal elpusztítsuk vele.

 

A glifozátot (izopropil-amin só formájában) 360 g/l töménységben tartalmazó Amega Up és Amega Free készítmények totális hatású gyomirtó szerek. Hatóanyaguk a gyomok levelén keresztül szívódik fel, majd a nedvkeringéssel szétterjed az egész növényben. Így eljut a föld alatti részekbe (pl. tarackokba, rizómákba) is, azok pusztulását okozva. Hatékonyan irtja nemcsak a magról kelő, hanem az évelő egy- és kétszikű gyomokat is. Az Amega Upot és Amega Free-t is tarlókezelés esetén az évelő gyomnövények intenzív növekedési szakaszában vagy a tartalék tápanyagok elraktározásának időszakában kell kijuttatni.

Mindkét terméket a gyomnövények 20-30 cm-es hajtáshosszánál, egynyári gyomnövények ellen a virágzás kezdetén kell kipermetezni. A parlagfű a virágzat megjelenését követően ellenállóbbá válik a gyomirtó szerekkel szemben. Parlagfűvel fertőzött táblán ezért a virágzat megjelenése előtt javasolt elvégezni a gyomirtást. A glifozát hatóanyag, így az Amega Up és az Amega Free is csak levélen keresztül jut be a gyomnövényekbe, ezért nagyon fontos a jól elvégzett permetezés, a kiváló permetléfedés a gyomnövények levélzetén.

 

Dózisuk tarlókezelés esetén a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen 2,0–3,0 l/ha, évelő egy- és kétszikű gyomok ellen 4,0–6,0 l/ha. A legmagasabb adagot a nád hajtásai ellen ajánlott kipermetezni. A permetléhez adagolt 5,0 kg/ha ammónium-nitrát műtrágya a hatást fokozza. Az Amega Free terméket az ősz folyamán napraforgóban a kaszatok 20-30%-os nedvességtartalmánál és szójában a babszemek 30%-os nedvességtartalmánál betakarítás előtti gyommentesítésre is lehet használni.

 

A Nufarm terméke, az Amega Up a már jól bevált glifozát hatóanyagot tallow-amin segédanyag nélkül tartalmazó, totális hatású gyomirtó szer.

 

Gaál Orsolya – dr. Kovács Imre