A fokozatosan csökkenő növényvédőszer-kínálat miatt egyre nagyobb odafigyelést, technológiai fegyelmet kíván a borsó gyommentes megtermelése. Különösen fontos szempont a veszélyes vagy mérgező gyomnövényektől mentes előállítás. A borsó faj rövid nappalos növény, tehát az eredményes csírázás és terméskötés érdekében nem érhet bele a tenyészidőszak a hosszú megvilágítású nyári periódusba. Az emberi fogyasztásra alkalmas zöldborsó- vagy szárazborsó-fajtákat tavasszal, eltérő időben vetik, néha szakaszosan, a betakarításhoz igazodva. A takarmányborsót kora tavasszal, egyes áttelelő fajtákat már ősszel el lehet vetni. A borsó a kelés utáni korai életszakaszában, néhány hétig nem borítja a talajfelszínt, így nem árnyékolja be a kelő gyomnövények fölött a talajt. Ilyen körülmények között a gyomnövények széles skálája képes kikelni a borsótáblán és akár a későbbi termésmennyiséget is erősen csökkentve, a minőséget rontva komoly károkat okozni.
A borsó gyomirtása a szűkös herbicidkínálat miatt nagyon komoly körültekintést és szakmai tapasztalatot kíván. A kevés herbicid miatt az agrotechnikai gyomirtást is be kell vetni a jó termés érdekében. Nagyon fontos az elővetemény megválasztása. Korán lekerülő növény, például gabona vagy repce jó elővetemény a borsó számára, mert ezekben a kultúrákban egy sor gyomnövény ellen hatékonyan lehet védekezni. A korán betakarított termények után lehet a tarlót művelni és a kikelt gyomok elpusztítása révén a gyommagkészletet csökkenteni. Nagyon fontos a kiváló magágy-előkészítés. A borsó sekélyen gyökerező növény, ezért a tábla talaját 25-30 cm mélyen alaposan fel kell lazítani, finom morzsás szerkezetet biztosítani a csírázó növény számára. Ezzel segíthetjük a gyors és egyenletes kelést, a kellően fejlett gyökérzetet. Csapadékos tavaszon vagy öntözéses termesztés esetén a sekély talajművelés miatt a borsó gyökérzónájában pangó víz maradhat, ami meleg időben a gyökérzet elpusztulásához vezet.
A borsótermesztésben a legkritikusabbak a kétszikű egynyári és évelő gyomnövények. Ha ezekkel fertőzött területre kerül a borsó, nagyon nehéz a gyomok elleni védekezést megoldani. Őszi vetésű takarmányborsó területeken komolyabb kihívást jelentenek az ősszel csírázó, áttelelő gyomnövények, amelyek tavasszal a védekezésre alkalmas időben már virágoznak, és ekkor herbiciddel már nem irthatók. A tavaszi borsóban a magról kelő gyomnövények közül legkritikusabbak a mélyről csírázó veszélyes gyomnövények, mint a parlagfű, szerbtövis, selyemmályva, árvakelésű napraforgó stb. Ezek ellen a szűk felhasználási idő miatt kevés lehetőség van védekezni, és inkább a borsó gyors lombzáródását kell elősegíteni.
A magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények kisebb gondot jelentenek a borsó gyomirtásában, elsősorban azért, mert ezek melegigényes növények, később csíráznak, amikor a borsó már sűrűn borítja a talajt, kisebb teret engedve a kelésre. Az alkalmazható herbicidek felhasználási lehetősége is sokkal szélesebb időintervallumban lehetséges.
A borsó vegyszeres gyomirtását egy herbiciddel megoldani nem lehet. Ajánlatos vetés után, kelés előtt alkalmazható talajherbiciddel kezdeni a védekezést (S-metolaklór, pendimetalin), amely a korán kelő gyomnövények egy része ellen ad védelmet vagy csökkenti a kikelő fajok számát. A már kikelt borsóállományban kell kiegészíteni a védekezést a magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények ellen. A védekezésre optimális időszak eléggé szűk. A borsó legalább 2-3 összetett leveles (8-10 cm-es) legyen, de nem nagyobb, mint 12-15 cm, azaz a bimbók megjelenése előtt. A védekezésre rendelkezésre álló időszakot rövidítheti az eső vagy a szeles idő, ami a borsó leveleinek viaszrétegét roncsolja. A borsó növény kétféle módon védett a herbicidekkel szemben, morfológiai (a levelek viaszréteggel borítottak, amin nem tapad meg a permetlé), valamint biokémiai szelektivitása is van. A felhasználható herbicidek egyike az MCPB hatóanyagú készítmény, amely egy preherbicid, azaz a kijuttatás, majd felszívódás után a kétszikű növények lebontják a hatóanyagot hatásos formára, amire a pillangós virágú növények egy része nem képes. Ezen a szelektivitáson alapszik a Tropotox XT és Butoxone M-40 használhatósága a borsó gyomirtásában.
A Tropotox XT (2-metil-4-fenoxi-vajsav) a kijuttatás után felszívódik a kétszikű növényekbe. A borsó kivételével a többi magról kelő és évelő kétszikű gyomnövény a hatóanyagot ß-oxidáció révén hatásos gyomirtó szerre, azaz MCPA-ra bontja le, amely hormonhatású gyomirtószer-hatóanyag. Ennek megfelelően fejti ki hatását. A növények gyors sejtosztódást, növekedést mutatnak, a hatóanyagot lebontani nem tudják, emiatt kimerítik tápanyag-tartalékaikat, mérgező anyagcseretermékek képződnek, amelyek révén a növények elpusztulnak. A hatás kifejtéséhez a gyomnövények optimális fejlettsége (2-4 leveles állapot) és megfelelő környezeti feltételek szükségesek (kezelés után néhány napig 14-20 °C hőmérséklet, napsütés) ahhoz, hogy a gyomok 10-14 nap alatt elpusztuljanak. Vannak olyan gyomnövények, amelyekre az MCPB hatóanyag nem ad elegendő hatást, ilyen például a ragadós galaj, ebszékfű, pipitérfélék, varjúmák, valamint a túlfejlett érzékeny gyomnövények. Ilyen esetben ajánlatos kombinációt alkalmazni. Kiváló partner lehet a bentazon hatóanyagú herbicid.
Felhasználási dózisok
- Tropotox XT: 2,0–4,0 l/ha, a borsó 8–15 cm-es fejlettségénél. Önmagában 4,0 l/ha dózisban is kijuttatható, ha a területen erős repce vagy napraforgó árvakelés, disznóparéj, libatop, csattanó maszlag, vadrepce, mezei acat, apró szulák fertőzés fordul elő. A védekezést lehet osztott kezelés formájában is elvégezni, azaz 2,0 l/ha kijuttatása után 6–8 nappal újabb 2,0 l/ha-t kipermetezni. Ez utóbbi megoldás sokkal kíméletesebb a borsó számára, és az esetleg később kelő gyomnövényeket is eredményesebben irtja.
- Ha a területen jelentős számú parlagfű, keserűfű, varjúmák vagy egyéb túlfejlett gyomnövény fordul elő, a védekezésre kombináció felhasználása ajánlott: Tropotox XT 2,0 l/ha + bentazon hatóanyagú készítmény 2,0 l/ha kijuttatása, amit 6–8 nap múlva megismételve, Tropotox XT 2,0 l/ha + bentazon hatóanyagú készítmény 2,0 l/ha kijuttatásával egészítenek ki. A védekezés kíméletes megoldás a borsó lombozatára és erősebb hatású a kétszikű gyomnövények ellen.
Kijuttatási tanácsok
A kétszikű gyomnövények legérzékenyebb állapota a 2-4 leveles fejlettség. Ez korán, a borsó 8-15 cm-es fejlettsége idején van. Ekkor még a lombozat között kikelt gyomnövények elérhetők a felülről érkező permetsugárral. A kezelésre 200–300 l/ha vízmennyiséget, közepes nyomást (2,5–3,0 bar) kell alkalmazni, amivel a borsó levelét még nem sértik meg. A kijuttatás idején ne legyen erős napsütés, lehetőleg a délutáni órákban, 14-18 °C hőmérsékleten végezzék el a kezelést. A borsó levelei épek legyenek, a viaszréteg nem lehet sérült. Ha eső miatt sérült a viaszréteg, várni kell 2-3 száraz napot, hogy újra felépüljön a védelmet nyújtó viaszréteg. Megkésett Tropotox-kezelés esetén, ha már megjelentek a borsón a virágbimbók, előfordulhat, hogy az első virágemeleten elrúgja a növény a virágokat, de később egy újabb emelettel pótolja ezt. Zöldborsó esetén ez megnyújtja a tenyészidőszakot, szárazborsónál nem jelent termésveszteséget.
Magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények elleni védekezés
Megfelelő talaj-előkészítés és a borsó kellően sűrű állománya mellett a magról kelő egyszikű gyomnövények (mint a kakaslábfű, muharfélék, pirók ujjasmuhar, kölesfélék) kelési esélye kisebb, de esős évjáratban előfordulhat, hogy túlnövik a borsót, és védekezni kell ellenük. Hasonlóan gondot okozhatnak az évelő egyszikű növények is (fenyércirok, tarackbúza), amelyek korábban kihajtanak és túlnövik a borsót. Ilyen esetekben védekezni kell a zöldborsóban is, de különösen a hosszabb tenyészidejű száraz borsóban.
- Gramin: 0,7–1,0 l/ha dózisban alkalmazható a magról kelő egyszikű gyomnövények és a fenyércirok magról kelő alakjai ellen. Zöldborsóban is kijuttatható, élelmezés-egészségügyi várakozás ideje 45 nap. Évelő fenyércirok ellen 1,0–1,2 l/ha adagban, tarackbúza ellen 2,0–2,5 l/ha dózisban használható fel. Száraz borsó esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 60 nap.
- Fusilade Forte: 0,8–1,0 l/ha adagban száraz borsóban használható fel magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények ellen, élelmezés-egészségügyi várakozási idő 90 nap.
A kijuttatási időt úgy kell megválasztani, hogy a gyomnövények lehetőleg teljes állománya kikeljen, kihajtson. A védekezésre apró cseppes permetezési technikát kell alkalmazni, 200–250 l/ha vízmennyiséggel. A permetezés időzítésére a legalkalmasabb a késő délutáni, esti időpont, amikor már nem erős a napsugárzás, a hőmérséklet csökken. A kijuttatást 18-24 °C körüli hőmérsékleten a legjobb elvégezni. Ekkor a gyomnövények hatóanyag-felvétele intenzív, a növényen belüli hatóanyag-szállítás az edénynyalábokban lefelé történik, amivel eljut a hatás helyére, a merisztémikus szövetekhez. Fontos, hogy a gyomnövény még az intenzív növekedés időszakában legyen.
Dr. Kovács Imre
