A Flavescence dorée, vagyis a szőlő aranyszínű sárgasága Európa egyik legsúlyosabb szőlőbetegsége. A fertőzés hatására a levelek besodródnak és elszíneződnek (fehérszőlőnél sárgulnak, kékszőlőnél vörösödnek), a fürtök elszáradnak, a vesszők nem érnek be, így a tőke néhány éven belül elpusztulhat. A betegség ellen hatékony gyógymód ninc s, ezért a védekezés a terjedést biztosító vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépésre épül. A sikeres védekezéshez elengedhetetlen a termelők összehangolt együttműködése.
A kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származik, és Európában egy nemzedékes fajként terjed. A nőstények a tojásokat a kétéves vesszők kérgébe rakják, ahol tojás alakban telel át. A lárvák időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek. Fejlődésük során öt lárvastádiumon mennek keresztül: az L1–L2 stádiumok főként az alsó levelek fonákán, míg az L3–L5 stádiumok és az imágók a tőkék középső régiójában találhatók. Az imágók július elejétől október elejéig jelen vannak, de a fő rajzás július vége és augusztus közepe közé esik.
A fertőzés terjedése a lárvák táplálkozásához kötődik: a kórokozót 7–13 napos szívogatás során veszik fel, majd egy 30–42 napos lappangási idő után válnak fertőzővé. Így a betegség átvitele az első keléstől számított körülbelül egy hónap után indul, és egészen a kabóca őszi pusztulásáig tart. Fontos, hogy a fertőzött nőstények tojásai és az abból kikelő lárvák nem öröklik a kórokozót, így a fertőzés nem terjed vertikálisan.
A védekezés alapja a lárvakeléshez igazított kémiai beavatkozás. A kezelést az L3-as stádium megjelenésekor (június második felében) kell megkezdeni, majd 10–14 napos időközökkel 2–3 alkalommal ismételni, engedélyezett növényvédő szerekkel, rotációban alkalmazva a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) több készítményt is engedélyezett a védekezésre. A Carnadine rovarölő szer 2026. április 21. és augusztus 18. között, egy alkalommal alkalmazható szőlőben az amerikai szőlőkabóca ellen, a tömeges lárvakelés időszakában, meghatározott fenológiai fázisokban (virágzás előtt, bogyókötődés kezdetétől zsendülésig), 0,175 l/ha dózisban, 500–1000 l permetlé felhasználásával.
A klímaváltozás és az enyhe telek tovább erősítik a kabóca túlélési esélyeit, ami fokozza a fitoplazmás fertőzések kockázatát. Ezért a hosszú távú védekezés kulcsa a folyamatos monitorozás, a célzott beavatkozás és a borvidéki szintű együttműködés.
A kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származik, és Európában egy nemzedékes fajként terjed. A nőstények a tojásokat a kétéves vesszők kérgébe rakják, ahol tojás alakban telel át. A lárvák időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek. Fejlődésük során öt lárvastádiumon mennek keresztül: az L1–L2 stádiumok főként az alsó levelek fonákán, míg az L3–L5 stádiumok és az imágók a tőkék középső régiójában találhatók. Az imágók július elejétől október elejéig jelen vannak, de a fő rajzás július vége és augusztus közepe közé esik.
A fertőzés terjedése a lárvák táplálkozásához kötődik: a kórokozót 7–13 napos szívogatás során veszik fel, majd egy 30–42 napos lappangási idő után válnak fertőzővé. Így a betegség átvitele az első keléstől számított körülbelül egy hónap után indul, és egészen a kabóca őszi pusztulásáig tart. Fontos, hogy a fertőzött nőstények tojásai és az abból kikelő lárvák nem öröklik a kórokozót, így a fertőzés nem terjed vertikálisan.
A védekezés alapja a lárvakeléshez igazított kémiai beavatkozás. A kezelést az L3-as stádium megjelenésekor (június második felében) kell megkezdeni, majd 10–14 napos időközökkel 2–3 alkalommal ismételni, engedélyezett növényvédő szerekkel, rotációban alkalmazva a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) több készítményt is engedélyezett a védekezésre. A Carnadine rovarölő szer 2026. április 21. és augusztus 18. között, egy alkalommal alkalmazható szőlőben az amerikai szőlőkabóca ellen, a tömeges lárvakelés időszakában, meghatározott fenológiai fázisokban (virágzás előtt, bogyókötődés kezdetétől zsendülésig), 0,175 l/ha dózisban, 500–1000 l permetlé felhasználásával.
A klímaváltozás és az enyhe telek tovább erősítik a kabóca túlélési esélyeit, ami fokozza a fitoplazmás fertőzések kockázatát. Ezért a hosszú távú védekezés kulcsa a folyamatos monitorozás, a célzott beavatkozás és a borvidéki szintű együttműködés.
Twitter
Facebook
WhatsApp
Email