A növekedésszabályozókat (regulátorokat) a szár megdőlésének megelőzésére használjuk. Különösen fontos ez a hosszú szárú őszibúza-fajták esetén, de az őszi árpánál is, amely eleve gyengébb szárral rendelkezik.
Intenzív termesztési körülmények között, amikor nagyobb N-adagokkal dolgozunk, elengedhetetlen ezen készítmények használata. A szakirodalom szerint a virágzáskor bekövetkező dőlés akár 40%-os, két héttel a virágzás utáni dőlés 30%-os, de még a közvetlenül a betakarítás előtti dőlés is akár 20%-os terméscsökkenést okozhat. A készítményeknek a gyökerek erőteljesebb fejlődése vagy a bokrosodás segítése révén közvetlen termésnövelő hatásuk is van. Az viszont tévhit, hogy a megdőlésből eredő legnagyobb kár oka az, hogy a földön fekvő növényeket a kombájn nem tudja maradéktalanul „felszedni”. A mai korszerű gabona-vágóasztalokkal az erősen megdőlt állomány is nagy hatékonysággal takarítható be. A termésveszteséget az okozza, hogy a szár megtörésével sérülnek a szállítószövetek, így akadályozott a víz- és a tápanyagszállítás. Ráadásul a ledőlt állományban a lombozat nagy része takarásba kerül, így jelentősen csökken az asszimilációs felület is. Ez a két ok akár tonnás termésveszteség okozója is lehet.
Hormonszerű anyagokkal szabályozhatjuk a növekedést.
A fentiek elkerülésére alkalmazunk regulátorokat: a növények életfolyamataiba avatkozunk be azáltal, hogy a fejlődésüket szabályozó hormonok termelődését, működését befolyásoljuk. A növényi hormonok nagyon kis mennyiségben termelődnek, hatásukat kifejthetik akár már ott, ahol létrejönnek, de a termelődés helyétől távol hathatnak. Alapvetően jelvivő molekulák, amelyek lehetnek serkentő vagy épp gátló hatásúak. A növekedésszabályozás szempontjából számunkra azok a növényi hormonok a fontosak, amelyek a sejtosztódásra és a növények hosszanti növekedésre hatnak, akár gátló, akár serkentő módon.
Az egyik ilyen hormoncsoport a gibberellinek, amelyek alapvetően serkentő hatású molekulák, azaz hatásukra intenzívebb lesz a sejtosztódás, és a sejtek megnyúlása is. A gibberellinszintézis gátlásával viszont a sejtosztódás és a sejtmegnyúlás visszafogottabb lesz, vagyis a kezelés hatására csökken a kalászos növények magassága. Ilyen hatóanyagok a klórmekvát vagy éppen a trinexapak-etil. Van azonban olyan növényi hormon is, amely alapvetően gátló hatással van a növény növekedésére, de nincs jelen minden esetben. Ilyen az etilén, amelyet alapvetően mint „öregedési hormont” vagy „stresszhormont” ismerünk, de hatással van a növények megnyúlására is. Stressz esetén (pl. aszály, hőstressz) az etiléntermelődés magától beindul, ami a szármagasság csökkenését okozza. De az etiléntermelődést közvetlenül mi is elindíthatjuk a megfelelő hatóanyag használatával.
Ilyen az etefon, amely serkentőleg hat az etiléntermelésre, vagyis az etiléntermelés beindításával tudunk hatással lenni kalászos növényeink hosszanti növekedésére. Nem mindegy azonban, melyik hatóanyagot mikor vetjük be, hiszen hatásuk a növények eltérő fejlődési időszakában különböző mértékű lehet.
A KALÁSZOSOK FONTOSABB FEJLŐDÉSI SZAKASZAI ÉS A NÖVEKEDÉSSZABÁLYZÓ HATÁS
Mikor mit használjunk?
1. STABILAN®
A korai időszakban, a bokrosodás vége – egy szárcsomós állapotig tesz jó szolgálatot a Stabilan. Klórmekvát hatóanyaga egy gibberellinszintézist gátló molekula, amely alapvetően a főhajtás dominanciájának visszafogásával segíti az oldalhajtások fejlődését, biztosítva, hogy az oldalhajtásokon minél erősebb kalászok fejlődjenek, illetve a visszafogott hosszanti növekedés mellett fokozottabb lesz a gyökerek fejlődése, ami jobb víz- és tápanyagfelvételt biztosít. Emellett a kezelés növeli a szár vastagsáságát is.
2. OPTIMUS®
A trinexapak-etil – bár szintén gátlóan hat a gibberellin termelődésére – optimális felhasználási ideje későbbre tehető. A hatóanyagot tartalmazó Optimus készítményt érdemes inkább a 2-3 szárcsomós állapot és a zászlóslevél megjelenése közötti időszakban alkalmazni, hatását ugyan is itt tudjuk leginkább kihasználni. A trinexapak-etil önmagában egy inaktív molekula. Ahhoz, hogy gibberellinszintézist gátló hatását ki tudja fejteni, át kell alakulnia aktív formává. Ez a folyamat magasabb hőmérsékletet és erősebb megvilágítást igényel, ami a kora tavaszi időszakban nem mindig biztosított. A készítmény hatására csökken az alsó és középső szárközök hossza, vastagabb, erősebb lesz a szár.
3. EPHON®TOP
Az etefon hatóanyagú Ephon Top szintén rugalmasan használható regulátor. Hatására fokozódik a növényben az etiléntermelés, melynek eredményeként csökken a növény hosszanti megnyúlása. Felhasználásának legoptimálisabb ideje a zászlóslevél megjelenése-kiterülése idején van, ekkor alkalmazva a felső ízközök hosszát tudjuk csökkenteni. Az etilén ugyanakkor stresszhormon is, ezért a készítmény használatára fokozottan ügyelni kell, mert kedvezőtlen körülmények között vagy túl későn kijuttatva a növény akár negatívan is reagálhat a kezelésre.
A szárszilárdítók hatékonyságát a környezeti hatások is befolyásolják. Az ilyen készítmények élettani hatásuknál fogva stresszt jelentenek a növénynek, ezért használatuk nagy körültekintést igényel. Várható reggeli fagyok esetén, belvízzel károsított területen, aszályos körülmények között vagy rossz tápanyag-ellátottságú területen, amikor a növényt a kedvezőtlen környezeti tényezők egyébként is terhelik, használatukat célszerű mellőzni. A regulátorok használata megfelelő körülmények között fontos technológiai eleme a kalászosok termesztéstechnológiájának. Tudatos használatukkal számottevően növelhetjük a termés mennyiségét és javíthatjuk a minőségét is.
A további termékekkel kapcsolatos részletes tájékoztatásért, kérem, keresse területi képviselő kollégáinkat!
Twitter
Facebook
What's App
Email
