Két integrátor, egy diagnózis: azonnal lépni kell

Képzeletbeli asztalhoz ültettük a két legnagyobb agrárintegrátort, és ugyanazokat a kérdéseket tettük fel nekik a szezon tanulságairól, az aszályról, az őszi döntésekről és a gazdálkodás jövőjéről. Exkluzív interjúnkban Sopronyiné Komlósi Beáta, a KITE Zrt. növényvédelmi üzletág-igazgatója és Dr. Márton Lénárd, az IKR Agrár Kft. növényvédőszer-kereskedelmi üzletág igazgatója válaszol, valamint Czipperer Nikolett, a Nufarm marketingvezetője is hozzáteszi a cég nézőpontját.

A 2026-os szezonról

Mi a tavasz legnagyobb tanulsága a gazdák számára?

KITE: A klímaváltozás egyirányú utca. Új megoldásokra és komplex szemléletre van szükség, mert jövedelmező, fenntartható termesztéstechnológia nélkül a klíma és a gazdasági környezet változásai ellehetetlenítik a gazdálkodókat.

IKR: A jövedelmezőség megőrzése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ma már nem két külön kérdés: a csapadékhiány, a kiszámíthatatlan időjárás és a költségnyomás egyszerre kényszeríti új döntésekre a gazdálkodókat.

Mik okozták a legnagyobb bizonytalanságot idén?

KITE: Egyre nehezebb eldönteni, hogy milyen növényt érdemes vetni, amely rentábilis, ugyanakkor a vetésforgóba is beilleszthető. A kukorica vetésterületének csökkenése után a napraforgó arányát sem lehet korlátlanul növelni, ezért nagy kérdés, milyen alternatív növények felé fordulhatnak a gazdaságok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az engedélyezett és hatékony növényvédő szerek köre is folyamatosan szűkül.

IKR: A gazdálkodók számára a legnagyobb bizonytalanságot az időjárási szélsőségek – különösen az aszály –, a kiszámíthatatlan piaci árak és inputköltségek, valamint az agrártámogatások és a szabályozási környezet változásai jelentették. Áprilisban és május első felében mintegy hat hétig alig hullott csapadék, ezért sokan elhagyták a kalászosok zászlósleveles állapotában esedékes gombaölő szeres kezelést, vagy kedvezőbb árú, egy hatóanyagos készítményt választottak.

Volt olyan korábban működő technológiai vagy gazdálkodási gyakorlat, amely nem hozta az eredményt?

KITE: A megszokás sajnos egyre kevésbé működik. Egy technológia eredményességét csak az adott évjárat és termőhely ismeretében lehet megítélni, hiszen az országon belüli különbségek is jelentősek. Ezért termőhely-specifikus ajánlásokra van szükség. Ezt szolgálja a KITE Fenntartható Termelési Rendszere is, amely a terméspotenciálhoz, a talajviszonyokhoz, a klimatikus mérésekhez és a növényvédelmi kockázatokhoz igazítja az inputanyagok felhasználását és a művelési rendszert.

IKR: A megoldást kizárólag a komplex technológiákban látom: a vetőmagot, a tápanyag-utánpótlást, a gyökérfejlődés támogatását és a növényvédelmet együtt kell kezelni. A jó kondícióban tartott növény jobban viseli az aszályt és más stresszhatásokat. Többéves vizsgálatainkban a lombtrágyák használata különböző időjárási körülmények között átlagosan mintegy 5 százalékos terméstöbbletet eredményezett. A biostimulátorok és mikrobiológiai készítmények szerepe is erősödhet, különösen a növények stressztűrésének javításában.

Mire kell felkészülnünk?

Mi a legnagyobb félreértés az alkalmazkodáshoz kapcsolódó gazdálkodói döntésekben?

KITE: A rendszerszintű gondolkodás hiánya. A legrosszabb, amit egy termelő tehet, hogy fűnyíróelvszerűen csökkenti a felhasznált inputok mennyiségét. Nemcsak azzal veszítünk, ha a szükségesnél többet használunk, azzal is, ha kevesebbet. Ez minden beavatkozásra igaz. Az országos helyzettől azok is megriadnak, akiket a klimatikus változások kevésbé érintettek, ezért indokolatlanul csökkentik a termelés intenzitását, és ezzel profitot veszítenek.

IKR: Takarékoskodni szükséges, de nem mindegy, hol és milyen szakmai alapon tesszük. Aszályban éppen a megfelelő gyökérzet, a jó növényi kondíció és a kritikus fejlődési szakaszok támogatása válik még fontosabbá. Nem feltétlenül kevesebbet kell költeni, hanem pontosabban és indokoltabban.

Van olyan trend, amit ma még alulértékel a piac, de 2-3 éven belül meghatározó lesz?

KITE: A táblán végzett szenzoros méréseken és automata csapdázáson alapuló növényvédelmi előrejelzés. A nagy, országos rendszerek segítenek felhívni a figyelmet az aktuális problémákra, de a kezelések pontos időzítésére nem mindig alkalmasak. A tábláról érkező, automatikusan feldolgozott adatok ezzel szemben azonnali segítséget adhatnak. Azon dolgozunk, hogy két éven belül a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszere erős növényvédelmi alrendszerrel rendelkezzen.

IKR: A generikus növényvédő szerek piaci részesedése jelentősen növekedhet. A termelők egy része kezdetben az áruk miatt, sokszor kényszerből próbálta ki ezeket, de számos készítmény bizonyította, hogy megfelelő technológiában hatékony megoldást nyújt. Nem mindegy azonban, melyik terméket választják. Megbízható gyártóra, megfelelő formulációra, kísérleti háttérre és szakmai ajánlásra van szükség. A termék mellett egyre inkább a hozzá kapcsolódó tudás és szaktanács jelenti majd az igazi különbséget. A mikrobiológiai készítmények szerepe is felértékelődik. Ma még sokan elsősorban az AÖP miatt használják őket, a hatóanyag-kivonások következtében azonban egyre fontosabbak lehetnek.

Mi a legnagyobb különbség aközött, amit a technológia lehetővé tesz, és amit a gazdák valóban alkalmaznak?

KITE: A precíziós kijuttatásra alkalmas gépek és a meteorológiai eszközök kihasználtsága még nem éri el azt a szintet, hogy az előnyeik nemzetgazdasági szinten is megmutatkozzanak. A gazdák többsége a növényvédelmet, a vetésforgót és a tápanyag-utánpótlást továbbra is az „úgy szoktuk” elve alapján végzi, miközben ma már lehetőség van a differenciált tápanyag-kijuttatásra és növényvédelemre is. Ezekben a technológiákban komoly tartalékok vannak.

IKR: A precíziós gazdálkodás lényege nemcsak a modern eszközök használata, hanem az okszerű inputfelhasználás. Az adat csak akkor érték, ha a gazda a saját termőhelyi adottságaira és technológiai szintjére tudja alkalmazni. Más megoldás lehet eredményes az Alföldön és a Dunántúlon, de akár két szomszédos gazdaságban is.

A sikeres gazdaság titkáról

Több ezer gazdaság működésére láttok rá országszerte. Van olyan közös pont, amit a siker kulcsának láttok?

KITE: Elsősorban az ökonómiai szemléletű, szakmai tervezés és a jó időzítés. Nemcsak azt kell meghatározni, milyen beavatkozások szükségesek, hanem a gazdaság költségszerkezete, az inputanyag- és terményárak alapján azt is, hogy mi a reálisan és gazdaságosan elérhető termelési intenzitás. A siker másik kulcsa az alkalmazkodóképesség és az új technológiák iránti nyitottság.

IKR: Azok sikeresek, akik szakmai alapon, saját területeik állapotát figyelembe véve döntenek. Nem feltétlenül ők költenek a legtöbbet, de ők tudják a legpontosabban, mikor és mire érdemes. Nyitottak az új információkra, figyelembe veszik a kísérleti eredményeket, és nem kizárólag a pillanatnyi beszerzési árat nézik.

Mi az a tanács, amit a legnehezebb elfogadtatni a gazdákkal, pedig hosszú távon nagyon megéri?

KITE: Akkor is változtatni kell, ha egy gazdaság legalább a jelenlegi helyzetét szeretné megőrizni. Ez még inkább igaz akkor, ha nemzetközi szinten is versenyképes szeretne maradni.

IKR: Nem mindig a legolcsóbb a leggazdaságosabb. Egy rosszul időzített kezelés vagy túlzottan leegyszerűsített technológia végül többe kerülhet, mint amennyit a vásárláskor sikerült megtakarítani. Olyan megoldást kell választani, amely elfogadható áron szakmailag is megfelelő eredményt ad.

Van olyan gazdálkodói tapasztalat, amely az elmúlt években a leginkább formálta a működéseteket?

KITE: A gazdálkodók növekvő bizonytalansága arra ösztönöz bennünket, hogy tovább fejlesszük a termékkínálatunkat és szolgáltatásainkat. A piac jóval árérzékenyebbé vált, ezért olyan alternatív készítményeket is kerestünk, amelyek megfelelő hatékonyság mellett kedvezőbb áron érhetők el.

IKR: A gazdálkodóknál az ár sokszor csak harmadik vagy negyedik szempont. Előbb számít, kapnak-e valódi megoldást, megbíznak-e az értékesítőben, és számíthatnak-e rá szakmai, finanszírozási vagy logisztikai kérdésekben. Ez megerősített bennünket abban, hogy nem elég terméket kínálni. Hosszú távú kapcsolatot kell építeni, és olyan hátteret adni, amelynek előnyét a gazdálkodó a saját eredményeiben is érzékeli.

Mi az, ami leginkább megkülönbözteti a cégeteket?

KITE: A rendszerszintű, komplex gondolkodás és szaktanácsadás. Teljes körű szolgáltatást és integrációt kínálunk, így szinte minden területen tudunk segíteni egyedülálló precíziós és logisztikai megoldásokkal. Az Innovációs Főigazgatóság által validált technológiai megoldásaink precíziós és növényvédelmi szaktanácsadóink segítségével és teljes körű műszaki, finanszírozási háttértámogatással érhetők el, melyek lehetővé teszik, hogy a teljes termékpályán vezessük végig termelő partnereinket.

IKR: Komplex megoldásokat kínálunk. Saját fejlesztési és kísérleti háttérrel rendelkezünk, és egy terméket csak akkor építünk be az ajánlásainkba, ha meggyőződtünk a hatékonyságáról. A gyártók legjobb megoldásait egymásra épülő technológiába rendezzük, amelyhez szaktanácsot is adunk. A növényvédő szeres megrendelések 90-95 százalékát 24 órán belül ki tudjuk szállítani az ország teljes területén. Nagy raktárkészlettel dolgozunk, az üzletkötőink jelentős része pedig növényorvosi vagy növényvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkezik.

Az őszi döntések fontosságáról

Mikor javasolt az őszi gyomirtás, és milyen típushibák lehetnek az őszi és tavaszi döntésekben?

KITE: Elsősorban akkor, ha az őszi gabonát korán és alacsony vetőmagnormával vetik, illetve ha a tábla erősen fertőzött T1-T2 életformájú gyomnövényekkel, amelyek már ősszel komoly konkurenciát jelentenek. A kezeléseket mindig a gyomborítottsághoz és az időjárási viszonyokhoz kell igazítani. Jellemző típushibák, ha az egyszikű gyomok ellen csak tavasszal védekeznek, amikor már késő, vagy ha a termelő a végtelenségig kivár a beavatkozással.

IKR: Nem javasolnám, ha az állomány aszály, belvíz, fagy, tápanyaghiány vagy kártevők miatt erősen legyengült, mert a kezelés tovább növelheti a stresszt. Akkor sem indokolt automatikusan, ha a gyomösszetétel nem teszi szükségessé. Jellemző hiba, hogy a gazdálkodó nem a táblán jelen lévő gyomfajok és azok fejlettsége alapján dönt, hanem megszokásból mindent tavaszra hagy. Az ősszel kelő gyomok azonban már korán vizet, tápanyagot és fényt vonnak el a kultúrnövénytől.

Volt olyan, hogy az ősszel elhalasztott vagy kihagyott beavatkozás tavasszal visszaütött? Mit lehet ebből tanulni?

KITE: Sajnos a gyomirtást sokan rutinból végzik, és ami egyszer bevált, azt éveken keresztül használják anélkül, hogy követnék a gyomflóra változását. Volt olyan termelő, aki évekig tribenuron hatóanyagú készítményt használt a kétnóduszos gabonában. Eközben a tábláin olyan mértékben felszaporodott a borostyánlevelű és a perzsa veronika, hogy az egyik évben a november végére kialakult gyomszőnyeg már a gabona bokrosodását is akadályozta.

IKR: Egy csapadékos kora tavaszon előfordulhat, hogy hetekig nem lehet rámenni a területre. Mire elvégezhető a kezelés, a gyomok túlnőhetnek azon a fejlettségi állapoton, amikor még hatékonyan irthatók, miközben már termésveszteséget is okoztak. Az indokolt őszi beavatkozásokat ezért nem érdemes automatikusan későbbre halasztani, különösen ott, ahol az ősszel kelő gyomok vagy a széltippan rendszeresen problémát jelentenek.

Mi az az egy szempont, amit minden gazdának figyelembe kell vennie az őszi döntéseknél?

KITE: A gyomirtó szer megválasztását és a kezelés időpontját mindig a gyomflórához kell igazítani. Ha a termelő változtat a vetésidőn, a tőszámon, a sortávon vagy a talajművelés rendszerén, a korábban bevált gyomirtási technológiát is újra kell gondolnia.

IKR: Amit ma szakmailag indokoltan meg lehet tenni, azt nem érdemes holnapra halasztani. Az időben meghozott döntés megelőzheti a termésveszteséget és csökkentheti egy későbbi, nehezebb beavatkozás kockázatát.

Az együttműködés szerepéről

Mitől jó egy inputgyártó és egy integrátor együttműködése, és ebből mit érzékel a gazda?

KITE: Az alap a közös tervezés, a közös érdekrendszer és a szezon közbeni folyamatos párbeszéd. Így a gazdák igényeit figyelembe véve olyan ajánlatot tudunk kialakítani, amely szakmailag helytálló és elfogadható. A termelő ebből azt érzékeli, hogy a számára szükséges készítmény megfelelő árszinten és megfelelő időben rendelkezésére áll.

IKR: A gyártó biztosítja a termékhez kapcsolódó fejlesztési hátteret és kísérleti eredményeket, az integrátor pedig hozzáteszi a helyi tapasztalatot, a gazdálkodókkal való közvetlen kapcsolatot és a teljes technológiában való gondolkodást. A gazda ebből azt érzékeli, hogy nem egy önálló terméket kap, hanem a saját gazdaságához illeszkedő, kipróbált megoldást, amelyhez szaktanács, kiszámítható logisztika és a vásárlás után is elérhető szakmai támogatás társul.

A Nufarmmal való közös munkában mi az, ami leginkább hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák jobb döntéseket tudjanak hozni?

KITE: A szakmaiság, a párbeszéd, a közös gondolkodás és az, hogy a gazdálkodók számára valódi, használható megoldásokat keressünk. Partnerkapcsolatunk folyamatosan fejlődik, nyomon követve vállalataink és a piaci környezet változásait. Együtt gondolkodva választjuk ki azokat a kiemelt megoldásokat a KITE portfóliójába, melyek a termelők növényvédelmi problémáira a legjobb megoldásokat nyújtják.

IKR: A több mint tízéves együttműködés során a Nufarm az elsők között segítette saját, kiemelt termékportfóliónk felépítését. A közös munka egy glifozáttartalmú készítménnyel és az Ultimo két hatóanyagú gombaölő szerrel indult, mára pedig darabszám alapján a Nufarm adja a legtöbb terméket az IKR Prime Guard portfóliójához. A kapcsolat legnagyobb értéke a partnerség: a Nufarm meghallgatja az integrátor szakmai és piaci igényeit, nyitott a közös gondolkodásra, és olyan megoldásokat keres, amelyek végső soron a gazdálkodóknak teremtenek értéket.

Nincs hová hátrálni

Mi az az egyetlen tanács, amit minden termelőnek érdemes megfogadnia idén ősszel?

KITE: Ne a megszokás vezérelje a döntéseiket és cselekedeteiket! A siker kulcsa az alkalmazkodóképesség: a gazdálkodóknak saját céljainak és lehetőségeinek ismeretében, ökológiai szemlélettel, szakmai alapon kell megtalálniuk legjobb utat.

IKR: Ne rutinból és ne kizárólag az ár alapján döntsenek. A kiszámíthatatlan időjárás és a költségnyomás mellett azok a gazdaságok lehetnek hosszú távon eredményesek, amelyek a saját tábláik állapotára, a várható kockázatokra és a jövedelmezőségre alapozzák döntéseiket.

Névjegy

A fenti beszélgetés egy új sorozat első, vitaindító része.

A Nufarmer maógazin következő számaiban további agrárszakembereket kérdezünk a témában.