„Aki úgy csinálja, ahogy korábban, meg fog bukni”

Őszi Gyomirtás

Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezetője és a Rozsi Farm Kft. társtulajdonosa. Több, mint 3000 hektáron gazdálkodik. Fő terményeik az őszi árpa, őszi búza, kukorica és a napraforgó. Negyven éve van a szakmában, folyamatosan kísérletezik új módszerekkel, hogy alkalmazkodjon az éghajlati és piaci változásokhoz. Július végén látogattuk meg Sükösdön.

Hogyan kezdett el gazdálkodni?
Eredetileg városi gyerek vagyok, Baján születtem 1963-ban. De falun éltem: Vaskúton, egy növényekkel teli, nagy gangos sváb házban. A családomnak, sőt, az őseimnek sem volt semmilyen kötődése a földhöz.
A gyerekkorom mégis meghatározó, Luca-napkor vetettük a búzát, Kisasszony napján búzaszentelés volt. A régi hagyományokat manapság felelevenítem és újra is gondolom. A kenyér az élet. Tehát maga a búza is az élet. Ez a felfogásom.

Hol tanult?
Kiskunhalason jártam középiskolába, majd Szarvason, a Mezőgazdasági Főiskolán végeztem 1984-ben. 20 év munkaviszony után pedig belevágtam a szakmérnöki diploma megszerzésébe, azt is Szarvason.

És a vállalkozás?
Nagyapám után kapott kárpótlási jegyekkel indítottam el a gazdaságot. És sokszor ma is én vagyok a mindenes. Viccesen azt szoktam mondani, hogy én vagyok, aki fel- és lekapcsolja a villanyt. Én vagyok az egyik ügyvezető tulajdonos, én vagyok a növénytermesztő, én vagyok a növényvédős. A traktoros is néha, de azért arra már talán nem jut időm. Tehát egyrészt könnyű helyzetben vagyok, mert kimegyek a határba este, és ha látok valami problémát, csak saját magammal kell megbeszélnem, hogy másnap reggel milyen növényvédelmi technológiát alkalmazzunk. Ezeket a döntéseket fel kell vállalnom. Ha hozok tíz döntést, és abból egy rossz, akkor kilenc viszont jó. Ha a papír jobb alsó sarkában az eredmény pozitív, és osztalékot tudunk fizetni a tulajdonosoknak, akkor mindenki örül. Ha negatív az eredmény, akkor nem tudunk fejlődni.

Hogy éli meg a mostani időszakot?
Nagyon résen kell lenni, az elmúlt két szezon nem volt egyszerű. A múlt évben kettészakadt a takarmánybúza és a malmi búza piaca, majdnem 20 ezer forint volt az árkülönbözet. Nagyon gyorsan váltottunk, egyik évről a másikra átálltunk a javítóbúzára. Idén a terület közel 100 százalékán javítóbúzát próbálok előállítani, majd meglátjuk, sikerül-e. Minden évben újra kell gondolni a gazdálkodást. A növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek is naprakésznek kell lennie minden tekintetben: tőzsdei információk, költségszintek, mikor értékesítünk, honnan szerzünk be, milyen fizetési feltételekkel. Bizonyos beszerzéseknél meg lehet takarítani 50-100 ezer forintot. Az apró filléreket kell megfogni, mert abból lesz majd a ritka forint.

Példát tud mondani?
Az elmúlt 10 évben volt egy begyakorlott, jól működő technológia az őszi kalászosoknál, beleértve a gyomirtási technológiát, mikroelempótlást, műtrágyázási technológiát. Jó évek voltak, volt csapadék, volt jó átlagtermés és jó felvásárlási árszintek. Ez két évvel ezelőtt teljesen megborult, nagyon szerény lett a termésátlag, annak is rossz volt a minősége, óriási veszteségeket könyveltünk el. A 2023-as évünk nagyon rossz volt. Nincs olyan, hogy úgy csináljuk, ahogy korábban csináltuk. Aki úgy csinálja, ahogy korábban csinálta, az meg fog bukni.

Önök mit csináltak másképp?

Újra kellett gombolni a kabátot, átgondolni, melyek azok a költségnemek, ahol nem adjuk fel a szakmaiságot, de drasztikusan tudunk csökkenteni. Az első az volt, hogy optimalizáltuk a műtrágya-felhasználást. Rá kellett jönnöm, hogy a kalászosoknál a régi technológiák már azért nem működnek, mert lassan nincsenek teleink.
Nagy vírusvektornyomás van, a levéltetvek és a kabócák intenzíven jelen vannak a táblákban. Elengedhetetlen technológiai elem lett az őszi egyszeri vagy kétszeri permetezés. Ha pedig már úgyis bele kell menni az állományba, akkor csináljuk meg ősszel a gyomirtást. Úgy emlékeztem, hogy az őszi kalászosgyomirtók ára csillagászati. Elkezdtem keresni, van-e olyan, ami elfogadható ár-érték arányban. Így jutottam el egy olyan hatóanyaghoz, amellyel – bevallom férfiasan, hiába vagyok húsz éve növényvédős és negyven éve a szakmában – még nem is találkoztam. Ez a diflufenikán. Nem mertem rögtön teljes területen kipróbálni az őszi gyomirtás során a diflufenikántartalmú Saracen Deltát, csak 20 hektáron. November 16–17-én tudtuk kezelni vele a területeinket, három-öt leveles növényfejlettségnél. Össze kellett hangolnom a vírusvektorok elleni védelmet, plusz a gyomirtást, és raktunk mellé őszi lombtrágyát is.

És mit tapasztaltak?

Nálunk novemberben 140 milliméter csapadék hullott le, úgyhogy nagyon kevés idő volt arra, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni, de elvégeztük, és meglepődve tapasztaltam, hogy nagyon jó volt a gyomirtó hatás. Láttam itt, a határban olyan gyomos búzatáblákat, amit nem gyomirtottak, vagy rossz volt a szerválasztás, vagy későn végezték el a munkát. A mi kalászosainkkal nem volt ilyen probléma, pedig nálunk itt van a „piszkos tizenkettő”. Az egyszikű gyomok közül a fő probléma a fenyércirok. Itt vannak az árvacsalánfajok, a szőrös disznóparéj, a folyondárok. Aztán jönnek a későbbiek, a parlagfű, a csattanó maszlag. Azzal, hogy a Saracen Deltát kiegészítettem szulfonil-ureával, úgy láttam, hogy a pillanatnyi gyomirtás és a tartamhatás is megvan. Mindig azt szoktam nézni, hogy ár-érték arányban a termék megfelel-e vagy sem, és a Saracen Delta jól teljesített. Megoldás: őszi gyomirtás.

A Dunántúlon sokan alkalmazzák az őszi gyomirtást, de a keleti országrészben nagyon kevesen. Nekik mit üzen, miért próbálják meg?

Nagyon egyszerű a válaszom: ár-érték arány. Ha a legolcsóbb tavaszi növényvédelmi gyomirtási költséget nézem, az őszi gyomirtás költség szintje ennek a 60 százalékán van.

Azt is tudomásul kell vennünk, hogy lassan nem lesznek telek. Idén egy növényvédős kolléga már január 6-án fogott vírusvektort. Január 6-án! Ősszel bele kell mennem a kalászosba, mert ha akarom, ha nem, vírusok elleni védelem kell. Ennek az önköltségi szintje 4500-5000 forint környékén van, oktalanság lenne kihagyni az őszi gyomirtás előnyeit. Egy picit utána kell nézni a szakmai dolgoknak. Ha tudja azt a termék, amit leírnak a szakirodalomban, és ezt a kollégák is megerősítik, akkor miért ne? Nem szabad a megszokásokra alapozni, be kell gyűjteni az információkat, barátoktól, sikeres termelőktől, kereskedőktől és a gyártóktól is.

Ezek szerint naprakész.
Bizony. 40 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy reggel fölébredek, és a telefonon megnézem a napi híreket, a tőzsdei információkat, az euró-forint árfolyamot és az időjárást.
Örökmozgó, állandóan kísérletező típus vagyok. Annak ellenére, hogy lassan már a 62-t fogom taposni, minden évben valami újat kell hozni ebbe a gazdálkodási formába, mindig alkalmazkodni kell az élet kihívásaihoz. Mindig keresem a lehetőséget, hol vannak azok a rések, ahova be lehet furakodni és megpróbálni túlélni a környezeti és gazdasági hatásokat.

Van utánpótlás?
Bízom benne, hogy lesznek olyan fiatalok, akik továbbviszik ezt a gondolkodásmódot a cégcsoportban. Már együtt dolgozunk a gyermekeimmel és a tágabb családommal. Nem könnyű a fiatalok helyzete, mert nagyon megváltozott a világ. Nekünk talán még egyszerűbb volt elkezdeni a szakmát. Kitartónak kell lenniük, nem szabad föladniuk az első kudarc után. Az elmúlt három évben minden téren – terményértékesítés, inputanyag-beszerzés – komoly kilengések voltak. Egy fiatalnak nagyon-nagyon talpraesettnek kell lennie, hogy eredményes döntéseket tudjon hozni. Én már nagyjából megvalósítottam az álmaimat, a gazdaság működtetése és továbbfejlesztése a fiatalok dolga lesz. Úgy gondolom, ha az ukrán háború végetér, akkor a piac és az inputárak normalizálódni fognak. De majd akkor is azokat a szegmenseket kell megtalálni és olyan termékeket kell előállítani, amelyek versenyképes eredménnyel adhatók el. Bízom benne, hogy a munkánk visszatér a normális kerékvágásba hamarosan.