Eddig is sokat dolgoztunk azért, hogy a repcénk egészségesen, bő termést ígérve jusson el az aratásig. Már csak egy kicsit kell kitartani.
A repce augusztus második felétől június végéig kint van a szántóföldön. Láthatjuk, hogy még szinte ki sem kelt, már jó néhány rovar látogatja. A későbbiekben pedig se szeri, se száma ezeknek a kártevőknek. Még a tél beállta előtt védekeznünk kell a gombák ellen is, és nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen állapotban megy a növényünk a télbe. A természet még javában alszik, amikor februárban már megjelennek az ormányosok, és március elejétől a növényvédősnek nap mint nap résen kell lennie, hogy az újabb és újabb kórokozókat legyűrje és a rovarkártevőket elűzze. Amikor már végre megnyugodhatnánk, az időjárás, egy tisztán fizikai törvényszerűség és élettani hatás miatt a becők betakarítás előtt elkezdenek felnyílni, és a termés egy része a földre hullik. Pedig ha belegondolunk, mennyi mindent megtettünk ezért a termésért! Hát ne hagyjuk veszni egy szemét se az utolsó pillanatban!
A repce érése
A repcebecők érése nem egyöntetű, ez a jelenség két okból fakadhat. Az egyik, ha már ősszel egyenetlenül kelt az állomány, és a 6-8 leveles repce mellett lehetnek kelőfélben lévő vagy 2-4 leveles növények is. Ezt az egyenetlenséget várhatóan a későbbiekben is megtartja az állomány, főleg, ha nem használunk biostimulátort. A másik ok az elhúzódó virágzás. Ahogy 2017-ben is ez történt, szinte egy hónapon keresztül virágzott a repce. Persze ez örömteli a gazda számára, hiszen a hosszú virágzás több becővel, több terméssel kecsegtet, viszont a betakarítás optimális idejének kiválasztását megnehezíti. Először a felsőbb virágok nyílnak ki, majd az oldalhajtások alsóbb virágai. Ennek megfelelően történik az érés is. Először a felső, majd az alsó becők kezdenek el érni. Az időjárás viszontagságainak viszont egyértelműen a felső becők vannak kitéve, így érettségükből és helyzetükből fakadóan is ezek fognak elsőként kiperegni. A pergéscsökkentéssel és a kíméletes állományszárítással pont az a célunk, hogy az állományérést kicsit szinkronizáljuk, és a „ragasztóanyag” használatával megóvjuk a felsőbb becőket a szétnyílástól, amíg az alsóbb becők is aratható állapotba kerülnek.
A biológiai érettséget megelőző 4 hétben képződik a termés nagy része, míg az olajtartalom zöme az utolsó 2 hétben halmozódik fel. Mivel ugyanazon növényen a becők eltérő időpontban érik el a biológiai érettséget, a betakarítás optimális időzítése nem könnyű feladat.
Ha az elsőként beérett becőkhöz időzítjük a betakarítást, akkor a később érő becők nem érnek be teljesen, ezért kevesebb termést és olajat adnak.
Ha akkor aratjuk a táblát, amikor az összes becő elérte a biológiai érettséget, a korábban beérett becők jelentős része a betakarítás idejére már felnyílik, és a szemek kiperegnek.
A repce betakarítása
A repcetermesztés egyik legfontosabb, a jövedelmezőséget alapvetően meghatározó technológiai művelete a betakarítás. A termés optimális időben történő aratása, a lehető legkisebb veszteséggel és a lehető legjobb munkaminőséggel, alapjaiban meghatározhatja a gazdálkodás eredményességét. Mivel a repce betakarítása során alkalmazott gépek kiválasztásának szempontjait a repce termőterületénél jóval nagyobb kalászosgabona- és kukoricaterületek határozzák meg, a kombájnokat lényegében adottnak kell tekintenünk.
A repce azonban nem gabonaféle, így eltérő morfológiai és egyéb tulajdonságai miatt is különös odafigyelést igényel. A gabonavágó asztalt például célszerű felszerelni repcebetakarító adapterrel, továbbá rendválasztó oldalkaszák alkalmazásával csökkenteni a pergésveszteséget. E speciális műszaki megoldások beruházása ugyan jelentős anyagi áldozatot igényel, de általában 3-5 éves megtérüléssel számolhatunk esetükben. A haladás iránya és sebessége, valamint a motolla kerületi sebessége is jelentősen befolyásolja a magpergést. Az aratás helyes technikájának elsajátítása ez esetben még beruházást sem igényel, így mindenképpen érdemes élni vele.
Az agrotechnikai elemek mellett célszerű figyelembe venni a pergésveszteség csökkentésének vegyszeres lehetőségeit is.
Spodnam DC
A Spodnam DC különleges formulációjú, természetes terpénpolimer (pinolén) és adjuvánstartalmú készítmény, amely őszi káposztarepcében a pergésveszteség csökkentésére alkalmazható.
A Spodnam DC a becők felnyílásának megakadályozásával, ezáltal a magok és a becők érésének elősegítésével biztosítja a növények számára elérhető teljes terméspotenciált. Lassítja a becők öregedését, valamint egy féligáteresztő hártya kialakításával megakadályozza a becők újranedvesedését (pl. eső vagy harmat miatt).
A Spodnam DC használatával csökken az állományszárítás szükségessége, kivéve, ha azt a – betakarítási problémákat okozó – erős gyomosodás egyébként indokolttá teszi. Ezáltal a növény elérheti a természetes érettség (teljes érés) állapotát, biztosítva ezzel a legjobb minőséget és a legnagyobb termésmennyiséget.
A Spodnam DC használatával már hetekkel a rendes betakarítás előtt elejét vehetjük a magpergésnek, így a növény fejlődésének és a termés természetes érésének elősegítésével csökkenthetjük a veszteséget.
A Spodnam DC működése
A Spodnam DC a becőkre ragadva megakadályozza azok felnyílását és a magok kipergését, ezért különösen alkalmas – egy várhatóan elhúzódó betakarítás esetén – a magok kipergéséből adódó termésveszteség csökkentésére.
A Spodnam DC különleges védőhártyával vonja be a felületet. Ez a féligáteresztő hártya kívül tartja a csapadékból származó nedvességet, így a kiszáradó becő nem pattan szét. A formuláció adjuvánstartalmának köszönhetően a Spodnam DC-vel kezelt felület egyenletesen fedett. A féligáteresztő hártya a permetlé beszáradását követően sem repedezik meg. A folytonos védőhártya lehetővé teszi a belső nedvesség távozását, biztosítva a magok kiszáradását. Nincs tágulás vagy összehúzódás, ezáltal nem keletkezik feszültség a „becővarratokon”. Így a becővarrat ép marad a betakarításig, tovább fejlődhet a becő és csökken a pergési veszteség.
A Spodnam DC formulációja nem ionos nedvesítőszert tartalmaz, amely segíti a permetlé szétterülését.
A Spodnam DC használata és időzítése
A készítményt a becősárgulás idején, a betakarítás várható időpontja előtt 10–20 nappal, földi géppel vagy légi úton, 1,0–1,25 l/ha dózisban kell kijuttatni. Földi géppel 300–500 l/ha permetlémennyiséggel, légi úton 60–80 l/ha permetlével történő kijuttatás javasolt. A túl késői kijuttatás (többségében már kiszáradt becők) a hatékonyságot ronthatja. A legjobb hatékonyság érdekében törekedni kell a becők teljes permetlé-borítottságának elérésére!
A Spodnam DC kijuttatható önmagában, valamint a repcében engedélyezett állományszárító készítményekkel kombinációban. A kezelés elkezdhető, amikor a becők többsége a B érettségi állapotban van. Optimális a kijuttatási idő, amikor a becők többsége C érettségi állapotú. Ilyenkor az állományban B–E érettségi állapotú becők is találhatók. Az F érettségi állapotban lévő becők esetén a Spodnam DC már nem tudja kifejteni hatását!
A pergésveszteség általában 5-10 százalék körül alakul, de kedvezőtlen körülmények esetén ennél sokkal nagyobb is lehet. Az érés végéhez közeledve a becők színe és rugalmassága napokon belül nagyon gyorsan változik (különösen forró napokon). Kezeljünk inkább korábban, mint túl későn! A kezelés hatékonysága akkor a legnagyobb, amikor az összes becő még „zöldes” színű!
Amire figyelni kell!
A Spodnam DC hatékonysága jelentősen romlik, ha a becőket kórokozók vagy rovarkártevők károsították.
A Spodnam DC kielégítő hatásához elengedhetetlen a becők teljes fedése a permetlé által, ezért földi és légi kijuttatás esetén is különösen fontos a megfelelő permetezési technika. Ha az állomány fölé nőtt gyomok „beárnyékolják“ a becőket, a hatékonyság csökken.
A Spodnam DC a becőkön keresztüli visszanedvesedést gátolja, csökkentve ezáltal a veszteséget. A készítmény nem akadályozza meg a félig érett magok újranedvesedését (pl. szárazságot követő esőzés esetén), ha az a növény természetes életfolyamatai által valósul meg, annak gyökerein keresztül.
A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől 5 méter (hidas traktorral és légi úton történő kijuttatás esetén 20 méter) távolságban tartson egy nem permetezett biztonsági övezetet!
Légi kijuttatás esetén!
Javasolt a tábla „átfedő repülésekkel” történő kezelése. Így a növényeket ellentétes irányból érkező permetcseppek érik. Ez különösen fontos a megfelelő fedés eléréséhez olyan sűrű állományú kultúrákban, mint a repce.
Elsodródásgátlás
A Spodnam DC készítmény elsodródás csökkentése céljából 1,0–1,25 l/ha adagban gombaölő, rovarölő, atkaölő és gyomirtó szerekhez adagolva juttatható ki. Mivel engedéllyel rendelkezik az elsodródás gátlására is, az állományszárító szerekkel történő együttes kijuttatása esetén további cseppnehezítő adalék permetlébe keverése szükségtelen, így annak költsége megtakarítható.
Gaál Orsolya
field marketing menedzser