A szántás nélküli talajművelésnek minden bizonnyal megvannak az előnyei is, de növényvédelmi szempontból megnehezíti a dolgunkat. Előző évről a fertőzött növényi maradványok a talaj felszínén maradnak, és onnan könnyen megindul a fertőzés. Különösen veszélyes ez akkor, ha beszűkült vetésforgóval dolgozunk. Ehhez már csak „pont az i-re”, hogy az éghajlatunk is változóban van. A jól érzékelhető klímaváltozásnak köszönhetően az ősz hosszabb, melegebb, sok esetben már ekkor fertőződnek a fiatal vetések. Ez a felmelegedés télen is jellemző, így a gombák nagy része jól áttelel, és már kora tavasszal továbbfertőzi a kalászos állományokat. Így joggal vetődik fel a kérdés: hány lombvédelmet tervezzünk a megcélzott termés érdekében?
Kísérletünkben Acteur őszibúza-fajtát használtunk, amely a legtöbb gombabetegségre fogékony. Azt vizsgáltuk, hogy milyen jelentősége volt a kétszeri levélvédelemnek egy olyan évjáratban, amikor a tavasz szárazan indult, és bár az áprilisi időjárás nem volt kifejezetten hajlamosító, a csapadékos május és június kedvezett a gombák elterjedésének.
A kaposvári kísérleti területen a februári szemle során az előző évről áttelelt lisztharmattelepeket találtunk, illetve elvétve egy-egy vörösrozsdatelepet. Levélfoltosságok is nyomokban előfordultak. Három parcella nem kapott korai lombvédelmet, ezeket csak a második fordulóban permeteztük. A többi parcellán elvégeztük a korai lombvédelmet, majd a zászlós levél kiterülésekor ismét védekeztünk.
(Levélemeletek elnevezése: L1 – zászlós levél, L2 – zászlós levél alatti levél, L3 – kettővel a zászlós levél alatti levélemelet.)
Az értékelést a 2. kezelés után két héttel végeztük el. Ekkor már azt mondhattuk, hogy a lisztharmat fertőzési gyakorisága 100% volt. A kezeletlen parcellákon az L3 és L2, vagyis a zászlós levél alatti levelek teljesen elszáradtak, a zászlós levelek lisztharmattal, rozsdával és szeptóriával is erősen fertőzöttek voltak. Az elszáradt levelek fertőzöttségét a legfontosabb gombák esetén 100%-nak vettük, de az L2-es és L3-as levelek száradását nagyrészben a lisztharmat és a szeptória okozta.
Azokon a parcellákon, ahol nem végeztük el az első kezelést, csak a zászlós levél kiterülésekor védekeztünk, azt tapasztaltuk, hogy a korai fertőzés miatt az L3-as levélen 20-30%-os volt a lisztharmat-, 15-20%-os a szeptóriafertőzés. A permetezés a gombákat blokkolta, így az L2-es levélen az erős fertőzési nyomás ellenére is a lisztharmat már csak 6-9%-ban, a zászlós levélen 1-2%-ban volt jelen. A szeptória az L2-es levélen szintén 7-9%-ban, az L1-es levélen 2-3%-ban jelent meg. A rozsda az L3-L2-es levélen 3-5%-ban volt jelen, de a kezelés hatására a zászlós levél mentes maradt. Bár a kezelés az erős fertőzési nyomás ellenére jól sikerült, júniusban mégis azt tapasztaltuk, hogy az alsó levélemeleteken és a szártövön megmaradt gombaképletek a májusi és júniusi esőzések hatására újabb fertőzéseket indítottak el, így ezek a parcellák később jobban fertőződtek, mint azok, amelyek részesültek a korai lombvédelemben.
Azokon a parcellákon, ahol elvégeztük a korai lombvédelmet, az L3-as levél is sokkal kisebb mértékben volt fertőzött, csupán a szeptória érte el a 10%-ot. Az L2-es és a zászlós levél pedig gyakorlatilag mentes volt a fertőzéstől. Ezt a nagy különbséget még június közepén is láthattuk. A zászlós levelek gyakorlatilag mentesek voltak a betegségektől, de még az alattuk lévő L2-es és L3-as levelek is zöldek maradtak, nagy asszimilációs felülettel rendelkeztek, így a szemkitelítődés és a tápanyag-beépülés zavartalanul mehetett végbe.
A kezeletlen terület erre az időre nagyjából leszáradt, a zászlós levélen is már csak alig maradt zöld felület. A kezeletlen növényeken a zászlós levélen mindhárom betegség megtalálható volt, és közülük látványosan megerősödött a vörösrozsda. Összességében megállapíthatjuk, hogy azokon a parcellákon értük el a legjobb eredményt, ahol két permetezést végeztünk.
A gombák elleni védelemben különösen fontos a megelőzés, főleg, ha tudjuk, hogy az állományban a korai fertőzések miatt sok a szaporítóképlet. Fontos ez még akkor is, ha a kora tavaszi időjárás nem különösebben kedvez a gombák felszaporodásának. A májusban megérkező csapadék, majd a meleg hatására bekövetkező párás mikroklíma a megbújó gombák felszaporodását és robbanásszerű elterjedését okozhatja. Ekkor viszont már nehéz ellenük a védekezés, sokszor még ilyenkor is kénytelenek vagyunk kétszer permetezni, viszont ekkorra már a növény nagy asszimilációs felületet veszít, ami termésveszteséget von maga után.
Kísérletünkben nagyon jó eredményt adott, amikor a Mystic Pro 500-at kétszer használtuk 1,25 l/ha dózissal. Adott fertőzési nyomás mellett a lisztharmat és a rozsda ellen 96-98%-os hatékonyságot tapasztaltunk. Ennél jobb eredményt értünk el, amikor első kezelésre a Mystic Pro 500 1,25 l/ha dózisát, majd a zászlós levél kiterülésekor Tazer Kombit (Tazer 250 SC 1,0 l/ha + Mystic 250 EW 1,0 l/ha) használtunk. Ezzel a technológiával még június közepén is a lisztharmat és a rozsda esetén 98-100%-os hatékonyságot értünk el.
Az őszi árpa esetén is azt tapasztaltuk, hogy az állomány ilyen időjárási körülmények között meghálálja a kétszeri kezelést. Az őszi árpa zászlós levelének felülete lényegesen kisebb, mint az őszi búzáé. Így az alatta lévő levélemeleteknek még fontosabb szerepük van a szemek kitelítődésében, mint a búzánál. Ezért a korai lombvédelem az őszi árpa esetén kiemelkedő jelentőségű lehet. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy célszerű előre hozni az azoxistrobin hatóanyagú Tazer 250 SC használatát.
További részletes információkat talál a gabonafélék növényvédelméről a Nufarmer Magazin Kalászos Különszámában.
Gaál Orsolya
