Az integrált növényvédelem elveit betartva a napraforgót öt évnél korábban nem célszerű ugyanarra a területre visszavetni. A sok közös betegség miatt nem jó elővetemény a szója és a repce sem. A vetésforgó betartása nagyon nehéz, így ha ezek a növények 2-3 éven belül ugyanoda kerülhetnek, különösen nagy jelentősége van a betegség-ellenálló fajtáknak és a jó növényvédelemnek. A napraforgó legismertebb és legsúlyosabb betegségei a diaportés szárfoltosság (Diaporthe helianthi), az alternáriás szárfoltosság (Alternaria helianthi), a hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina), a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) és a szürkepenészes tányérrothadás (Botrytis cinerea). Ezek közül a legsúlyosabb termésveszteséget okozó és szinte minden évben jelentkező betegségek a szürkepenész és a fehérpenészes szár- és tányérrothadás, valamint az alternáriás levél- és szárfoltosság. A meleg, párás, „dunsztos” időjárás kedvez ezen betegségek elterjedésének. A diaporte korábban nagyon súlyos gondokat okozott, de az ellenálló fajtáknak köszönhetően mostanra visszaszorult. Ennek ellenére kisebb mértékben ugyan, de a vegetáció közepétől minden évben megjelennek a tünetek. Ezek eleinte világosbarna, elmosódó szélű foltok a szár és a levélnyél ízesülésénél, melyek később sötétbarnává változnak, körülölelik a szárat. A gomba feléli a bélszövetet, és a növény hervadását, száradását okozza. A barna foltok a levélen és a tányér fonáki részén is jelentkezhetnek.
A betegségek megelőzése érdekében az agrotechnikai előírások betartása mellett, főleg hajlamosító időjárás esetén, célszerű kétszeri állománykezelést végezni. A napraforgó betegségei ellen a Nufarm a Zamir készítményt ajánlja 1,0–1,25 l/ha dózissal. A Zamir két hatóanyag gyári kombinációja. A prokloráz lokálszisztémikus hatóanyag blokkolja a kórokozók terjedését, megakadályozza a szaporítóképletek kifejlődését. Az ép, fertőzésmentes leveleket hosszú ideig (3-4 hétig) védi az esetleges fertőzéstől, még esős, párás időben is. A készítmény másik hatóanyaga a jól ismert tebukonazol, mely felszívódás után transzlokálódik, így védve a növényt. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, ennek következtében tökéletes védelmet biztosít a kultúrnövénynek. Napraforgóban a készítményt fertőzésveszély fennállása esetén preventív jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, a szárnövekedés időszakában célszerű kijuttatni. Erősebb fertőzésveszély esetén a magasabb dózis használata indokolt.
Gaál Orsolya