A késedelem veszedelem

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu. Lakói boldogan éltek, rend volt a portákon, a birtokokon. Egyszer csak lejött a hegyekből egy sárkány, és súlyos pusztítást végzett a faluban. Az emberek elkeseredtek. Volt egy bátor pásztorlegény, aki elment az erdő nagy farkasához segítségért. Azt mondta neki a farkas: nincs szükségetek rám, fogjatok össze, és legyőzitek a sárkányt. A fiú elmondta ezt a faluban, de csak legyintettek rá. Ám amikor újra lecsapott rájuk a sárkány, megbeszélték a védekezés módját. A csapat egyik fele elcsalta a sárkányt, a többiek pedig kövekkel agyonverték. E mese tanulsága az egyetlen dolog, amit szeretnék az olvasóknak átadni: a tartósan romló gazdálkodási környezet hatását nem fogjuk tudni úgy kimozogni, ahogy eddig. Olyan léptékű változások zajlanak a társadalomban, politikában és főként az agráriumban, hogy összefogás nélkül a jövőkép elsötétül. Nagy a baj és nagy a feladat. Nem fogok tehát udvariaskodni. Ki kell nyílniuk a szemeknek végre! A lényeg, hogy egyre határozottabban szakad részekre az ország és a termelői kör. Az elmúlt évtizedek talajkizsákmányoló gazdálkodása most a klímaváltozással üt vissza. A piac rákontrázik, a támogatási rendszer reformja adja a tercet, és a fal adja a másikat. A növénytermesztő szakmában most válik el a szem és a pelyva. Beszélhetünk klímaváltozásról, piaci átrendeződésről, támogatási reformról, munkaerőhiányról, romló jövedelmezőségről, fenntarthatóságról, és még hosszan sorolhatnám a kihívásokat – egy út vezet előre, az integráció.

Termés nélkül termőfölded, mondd, mit ér?

Máté Péter kultikus dala nem csak ezt az üzenetet küldi nekünk. Azt is mondja: „Életed a tettek nélkül, mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér?!” Ez, a cselekvő ember dicsérete köszön vissza e cikk címében is. A tétlenség egyre többe kerül, egyre több kárt okoz. Próbáljuk tehát értelmezni a körülöttünk zajló eseményeket, trendeket annak érdekében, hogy mindenki cselekedjen végre! Aki még mindig a csigaházába bújva mutogat másokra, az nem lesz része a válsággal együtt járó lehetőségek kihasználásának. A magyar mezőgazdaság jövőképe ugyanis pozitív, de nehéz út vezet hozzá. Miért nincs más út, mint az integráció? Érvek végtelen sora következik. Érthetetlen, ennyi gond között miért nem támaszkodunk egymásra. A szántóföldi bemutatókat, agrárrendezvényeket járva látom a nyitottságot. Egészen addig, amíg be nem ülünk a pickupba és el nem indulunk haza, mert abban a pillanatban elfelejtjük. Nem akarok pesszimistának tűnni, hiszen egész látványos együttműködések indulnak el napjainkban, leginkább a nagyobb mezőgazdasági, feldolgozóipari szereplők között. Ügyfeleinket mi is hosszú évek óta erre motiváljuk, egyre nagyobb sikerrel. Mindenkinek azt javaslom, nézzen körül, lesse ki a sikeres agrárcégek titkait! Gondoljuk végig az érveket!

• Nem kisebb dologról, mint termelőképességünk megőrzéséről van szó. Nem tud mindenki fajtakísérletekkel foglalkozni, új növényeket, technológiákat, hatóanyagokat kipróbálni. Ezt a feladatot és a keletkező tudást meg kell osztani.
• A tevékenység összehangolása, azonos fajták, módszerek használata révén piaci jelenlétünk, érdekérvényesítő képességünk javul. Értékláncokat kell építenünk, mert a meglévők roskadoznak. A piac igényeinek, várható fejlődési irányainak megismerése szükséges ahhoz, hogy azt termeljük, amit nyereségesen el is tudunk adni.
• A nagyobb tételű beszerzések hatásait emlegetni ennyi év után már-már megalázó.
• A szakmai tudás koncentrálása nélkülözhetetlen, a szakmai központok kialakulását minden eszközzel támogatni kell.
• Ha magunk nem vagyunk képesek az árnyékunkat átlépni és összefogni, akkor majd a tőke megoldja ezt, de akkor már nem lesz beleszólásunk a jövőbe.
• Könnyen belátható, hogy a gazdaságos üzemméretek növekedése a munkaerő egyre nagyobb szűkössége miatt átrendezi a művelési költségeket.
• A precíziós szemlélet, gazdálkodás, az informatika, a mesterséges intelligencia térnyerése önmagában is szükségessé teszi a nagyobb területek egységes művelését.
• A romló jövedelmezőség a hitelképesség csökkenésével is együtt jár. Ez a partvonalra sodródás csak integrációban oldható meg.
• A támogatási rendszer felett gyülekező sötét felhők azt üzenik, hogy nem szabad ilyen nagy súlyt helyezni rá, ennyire függeni tőle.
• A kapcsolati rendszerek egyesítése, a szakmai érdekképviselet javulása, a működtetés költségeinek csökkentése, a szinergiák hatékonyságot javító hatása ilyen gazdálkodási körülmények között nem maradhatnak kihasználatlanul.

Sokat, túl sokat hallom, hogy sok a bizonytalanság, pedig szerintem leginkább bennünk van. A gazdálkodási körülmények elég jól kiismerhetők. Hogyan próbáljunk túllépni e bizonytalanságokon? Fel kell gyorsítanunk a változásokat, mert a piacok elrobognak mellettünk. Ne feledjük, a többi ország gazdái is ebben a cipőben járnak. Keresik a fenntartható jövedelemtermeléshez vezető utat. Ezzel együtt a mezőgazdasági termelők körében szinte tapinthatóan növekszik a feszültség. Ennek vannak jó oldalai – gondoljunk például a sosem látott nyitottságra az újra, változtatásra, rohamosan változó szemléletre –, de leginkább árt. Mivel a legfontosabb az egészség, ami ugye a kiegyensúlyozottságon, lelki egyensúlyon alapszik, csökkentenünk kell a bizonytalanságokon. Nem is olyan bizonytalan... IDŐJÁRÁS Nincs bizonytalanság. Biztos, hogy a klíma fokozatosan, de immár gyorsuló ütemben megváltozott. Pont. Leginkább növekvő átlaghőmérséklet, rossz csapadékeloszlás, viharok, egyre több hőségnap jellemzi. Ne lepődjünk meg ezen, hanem készüljünk fel rá. Azon már nem érdemes vitatkozni, hogy mi idéztük-e elő, vagy természetes ciklusa a bolygónak. Az alkalmazkodás eszközei elérhetők. A probléma komplex kezelést igényel, amihez sokat kell tanulnunk. PIACI ÁRAK Az áraknak vannak mozgatóik, azoknak van természete, ami megismerhető, legalábbis trendjeiben. Ebbe sokkal több energiát kell fektetnünk. Amióta a világban egyre nagyobb, befektetésre szánt vagyonok halmozódnak, azóta az élelmiszerek egyre inkább ki vannak téve a spekulációnak. A befektetők a legjobb megtérülést keresik. Tehát amikor a többi befektetési terület hozamai csökkennek, reflexszerűen mozdulnak a mezőgazdasági piacok felé. Nem elég tehát az agrárhíreket olvasni. Képben kell lennünk és olvasni kell tudnunk a jelekben a többi befektetési terület, a gazdaság többi ágában zajló folyamatokban. Ha azt halljuk, hogy a tőzsdék tovább húznak, döntik meg a csúcsokat, akkor a befektetők boldogok. Ilyenkor jobban érvényesülnek az agrárpiacok kínálati-keresleti viszonyai, ugyanis a forró pénzek kevésbé aktívak a piacainkon. Az erre vonatkozó hírek súlyozása szintén jelzésértékű az irányokat illetően. A magam részéről gyakran nézem az amerikai részpiaci indexek aktuális mozgását, mert a fentiek okán komoly összefüggést látok. TÁMOGATÁSOK Az EU-s és hazai támogatások talán a legbiztosabb támaszai az agrárium működésének. Szabályokat követnek. A kifizetésekben ciklikusság van, előfordulhatnak időbeni változások, de biztosan kalkulálhatók. Mi, bankok is bátran finanszírozzuk őket előre akár három évre. Ami a támogatások jövőjét illeti: a pénzügyi-kifizetési ciklus közepén kezdődik a felülvizsgálat, amelynek fényében fogalmazta meg a bizottság az elképzeléseit a következő ciklusra vonatkozóan. Ilyenkor mindenki nagyon keményeket mond, amiből a tárgyalások során tud engedni. A legfontosabb reformelképzelések a KAP két alapjának beolvasztása egy közös fejlesztési alapba, nagyobb nemzeti hatáskör és felelősség, kemény támogatási plafon bevezetése degresszióval, a támogatások jövedelempótlóvá való alakítása, a kisebb termelők felé való elmozdítása. Ez egy következetes, az előzetes anyagokkal összehangban lévő tervezet, amely ilyen formában biztos, hogy nem fog megvalósulni. A kompromisszum, amely évek múlva kialakul, azonban már nem ez a KAP lesz. Fel kell készülni arra, hogy a támogatásoknak jóval kisebb szerepük lesz az agrárium fejlesztésében. MUNKAERŐ Fentebb már utaltam rá, hogy tudjuk, hogy folyamatosan egyre nehezebben elérhető és egyre drágább lesz. Ezzel szorosan összefügg az elöregedés, generációváltás témája, de ugye ez sem kiszámíthatatlan. ENERGIAÁRAK Na ez tényleg nagyon ingadozó, de az önellátásra való – támogatott – áttérés terjedésével a hatása jelentősen mérsékelhető. A FÖLD, A GAZDASÁGOK ÁRA, ÉRTÉKE Mai értékelési rendszere szerint a termőföld értéke emelkedő trendet mutat. A klímaváltozással, a termőképesség romlásával párhuzamosan azonban nagyon komoly differenciálódásra számítok, és a talajmintavételi eredmények ebben fontos tényezőkké fognak válni. Hasonló a helyzet az egyre nagyobb számban piacra kerülő agrárcégekkel is. Ahogy nő a kínálati nyomás, úgy fognak az árak korrigálódni. UKRAJNA Az ország nem most került keleti szomszédságunkba, csak nem figyeltünk rá, amíg a háború miatt fontos piacává nem vált az EU. VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK Túl a politikai nyerészkedésen, hogy a fejlett országokban sikeresen építettek politikai karriereket a mezőgazdaság vádolásából, a fogyasztók igényei egyre markánsabban fognak megfogalmazódni az egészséges életmódot támogató élelmiszerekkel szemben. Sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a fenntartható, a „mentes”, tiszta összetevőket tartalmazó élelmiszerekre. Ebben hatalmas lehetőségek rejlenek. Az ezen elvárásoknak való megfelelés azonban soha nem látott mértékben komplex feladat. A tudománynál kezdődik, a talajjal, a fajtákkal folytatódik; a növény- és állatorvosláson keresztül a növények és állatok ellenálló képességén alapul, és jut el egészen a fogyasztói kiszerelések, csomagolások kérdéséig, egy sor kapcsolódó szemponttal együtt. Egyedül nem fog menni. Hogyan fogjak hozzá? Először át kell gondolnunk saját helyzetünket. Sokan már itt elhibázzák. Az objektív helyzetértékelés a helyes stratégia alapja. Miután gyengeségeinket belátjuk, keressünk megbízható partnereket! Mivel leginkább az ismeretlentől félünk, muszáj tanulnunk. Fentiek fényében vizsgáljuk meg, hol keletkezik a jövedelmünk! Saját adottságaink számbavétele során annak feltérképezése, hogy mely tevékenységünkre energiáink, erőforrásaink mekkora részét fordítjuk, elengedhetetlen. Ki fog derülni, hogy a tárolás és értékesítés az, amivel a legkevesebb időt töltjük, miközben a jövedelmünkre ezek vannak a legnagyobb befolyással. A többi tevékenység leginkább az optimalizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavulás révén tud hozzájárulni a gyarapodáshoz. Sokkal több és mélyebb piacismeretre van szükségünk. Alkalmazkodnunk kell a tendenciához, hogy a tudás helyét egyre inkább az érzelmek veszik át. Ezt látjuk az európai állattartással szemben gerjesztett hisztériában vagy az autópiacokon. Könnyebb a lelkiismeretünket azzal csillapítani, hogy a Föld érdekében változtatunk fogyasztói szokásainkon, nem pedig azért, mert bizonyítottan ez a jobb az egészségünknek. Itt van még egy figyelemre méltó csúsztatás: aki nem akar húst enni, az nem a hús állagát, ízét keresi. Az új világban, amelyben már ötödik éve élünk, a József Attila által megfogalmazott fortélyos félelem az úr. A válság válik a normalitássá és állandósul. Mit tehetünk? Fel kell tenni a megfelelő (hangulatkeltés elleni) szűrőket az információáramlásra és tanulni. Az egészséges életmód alapjai nem változnak: a mozgás és táplálkozás egyensúlya, a kiegyensúlyozott étkezés és társaik. A fogyasztó nem éppen ezen az úton jár. Ez egy beavatkozási pont: edukálni, nem manipulálni. Ez vonatkozik a mezőgazdálkodásra is. A legjobb példa a szántás nélküli művelés körüli egyoldalú kommunikáció. Tényleg olyan rosszul műveltük a termőföldet immár tízezer évek óta? Nem hinném. Az arany középút megtalálásához azonban tudás kell, például milyen időközökben és főként mikor kell mélyebben forgatni. A sort hosszan lehetne folytatni. Óvakodjunk az egyoldalú megközelítéstől, mert megtéveszt. Mivel a gazdálkodás minden elemében egyszerre kell változtatni, emberfeletti a feladat. A kényszer azonban nagy úr, a magyar gazda túlélési ösztöne pedig erős. Az első lépés a túlélés felé a számolás, tanulás, a piac megismerése. Mit, milyet, mennyiért, hogyan, kinek? Senki nincs magára hagyva, de csak a cselekvő ember élhet túl. Ki a fejekkel a homokból! Akár a technológiákat, genetikákat, akár a támogatásokat, akár a külső forrásokat vesszük, minden tudás rendelkezésre áll, csak érte kell nyúlni, használni. Piaci elemzéssel, előrejelzésekkel fogjuk kezdeni, mert csak ehhez alkalmazkodva lehet fenntartható jövőképet festeni.     Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ, elemzés