Ez az időszak nagyon jó lehetőséget ad az évelő gyomok elleni hatékony védekezésre. Az időben és megfelelően elvégzett tarlókezelések a következő év tavaszán jelentős mértékben javítják az évelő gyomok ellen elvégzendő kezelések hatékonyságát, sőt a tavaszi gyomirtás sikerességét az előző évi nyár végén, ősz elején, a vegetáció végén elvégzett tarlókezelések akár el is dönthetik. Ahhoz, hogy a védekezés hosszú távon is sikeres legyen az évelő gyomok ellen, hatékonyabb, több éven átívelő, rendszeres beavatkozás szükséges. A védekezési stratégia fontos eleme a vetésváltás, az okszerű talajművelés, az adott kultúrában engedélyezett, évelő gyomok ellen hatékony gyomirtó szerek használata, és egy ilyen rendszerszintű technológiának elengedhetetlen része a tarlókezelés is.
Az évelő gyomnövények szaporodása és terjedése alapvetően a különbözőképpen módosult szaporítóképletek (gyökértarack, szártarack) segítségével történik. A tarackokon lévő rügyekből új hajtások törnek elő, melyek a tarackok feldarabolásával (pl. kultivátorozás, tárcsázás) fokozottabb mértékben jelentkeznek. A tenyészidő során előbújó hajtások ellen az állományban végzett permetezések viszonylag rövid ideig hatnak, esetleg csak az adott évre orvosolják a problémát. A probléma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint amit a csapadékosabb tavaszi és nyár eleji hónapok után tapasztalhatunk. Már most láthatjuk az első figyelmeztető jeleket: évelő gyomnövények hajtanak ki az aratásra váró őszibúza-táblákban (1. fotó).
A kalászosok vagy akár a repce betakarítása után maradt tarlón a nyár folyamán, különösen, ha kellően nedves a talaj, tömegesen kelnek ki a melegigényes gyomnövények, legyenek azok egyévesek vagy évelők (2. és 3. fotó).
A sekélyen elvégzett tarlóhántással nemcsak a talaj vízkészletét őrizzük meg, de a tarackok, rizómák feldarabolásával kihajtásra késztetjük az évelő gyomokat, így a nyár végi, ősz eleji tarlókezeléssel nagy hatékonysággal irthatók. Ráadásul az újrahajtáshoz szükséges energiát a növények ilyenkor a tarackokból, rizómákból nyerik, a tápanyagraktárak kimerülésével tehát eleve gyengítjük az évelő gyomokat. Fontos, hogy a kezelés idejére a növények elegendő levélfelülettel rendelkezzenek, hogy a megfelelő dózis alkalmazásával minél több hatóanyagot fel tudjunk vetetni velük. Figyelni kell a célnövények fejlettségi állapotára is, hiszen nem minden életszakaszukban reagálnak egyformán a kezelésekre. A tőlevélrózsát képző fajok esetében, mint például a mezei acat, a tőlevélrózsa – szárba indulás kezdete, a tőlevélrózsát nem képző fajok esetében, mint például a fenyércirok, a szulákfélék vagy a tarackbúza, a 20–30 cm-es hajtáshosszúság a megfelelő állapot, hiszen ilyenkor kifejezetten intenzív a tápanyagáramlás a rizómák és tarackok irányába, ami jelentős hatóanyag-mennyiség eljutását eredményezi ezekbe a képletekbe, intenzívebbé téve a pusztulásukat.
Ha a tarlókezelésről beszélünk, érdemes külön kitérni a fenyércirok elleni védekezésre is, hiszen ma már Magyarországon is bizonyítottan jelen vannak az ALS-gátló hatóanyagokra rezisztens fenyércirok-populációk. A tarlóhántással kihajtásra kényszerített, majd gyomirtó szerrel lekezelt fenyérciroknövények jól irthatók, még az ALS-gátlókra rezisztens példányok is, így az ilyen növényekkel fertőzött területeken különösen felértékelődik a tarlókezelés. Természetesen az évelő gyomok mellett a melegkedvelő magról kelő gyomnövények megjelenésével is számolni kell, amelyek közül talán a parlagfű érdemli a legnagyobb figyelmet, hiszen pollenje komoly humán-egészségügyi problémákat okoz.
A tarlókezelések elvégzéséhez a Nufarm Hungária Kft. az Amega Free vagy Amega Up totális gyomirtó szereket ajánlja, amelyek kiváló eredményt biztosítanak. Dózisuk magról kelő egy- és kétszikűek ellen 2,0–3,0 l/ha, míg évelő gyomok ellen 4,0–6,0 l/ha. A hatóanyag 15–25 C közötti hőmérsékleti tartományban és magas páratartalom mellett fejti legjobban a hatását. A levélen keresztül felszívódott hatóanyag a nedvkeringéssel gyorsan szétterjed a gyomnövényekben, eljut a föld alatti szaporítóképletekbe is, függetlenül attól, hogy egy- vagy kétszikű évelő gyomról van szó, és gyorsan kifejti hatását. A hatóanyag maradéktalan felszívódásához fontos, hogy a kijuttatás után 6 órán belül ne hulljon csapadék.
Száraz, meleg időjárás esetén a gyomnövények vastagabb viaszréteget fejlesztenek, életfolyamataik lelassulnak, így a hatásfokozás érdekében adjuváns alkalmazása válhat szükségessé, mint például a Spraygard 0,2 l/ha adagban.
További információért keresse szaktanácsadó kollegáinkat!