Mint oly sok esetben, a növényvédelem itt sem csupán a növényvédelmi terv elkészítésével kezdődik. Nem csupán a gyomosodás szempontjából fontos a terület kiválasztása, ugyanez vonatkozik a kártevőkre is: megfelelő elővetemény, kiváló magágy, szellős állomány, nemesítés, vetőmagcsávázás.

 

A zöldborsó betegségeit három fő csoportra osztjuk:

 

  • Vírusos megbetegedések,

 

  • baktériumos fertőzések és

 

  • gombás betegségek.

 

Vírusos betegségek

  • Borsó-mozaikvírus (pea mosaic Potyvirus): érkivilágosodás, levélsárgulás és a fertőzés súlyosságától függően eltérő mértékű szemveszteség jellemzi.

 

  • Borsó levélsodródás mozaikvírus (pea leaf roll Luteovirus): hajtáscsúcselhalás, bőrszerű levélsodródás jellemzi.

 

  • Borsó maggal átvihető mozaikvírusa (pea seed-borne mosaic Potyvirus): növekedésgátlás, virág- és hajtástorzulás a jellemző tünetei.

 

A borsó baktérium okozta legfontosabb megbetegedése, a baktériumos zsírfoltosság és hervadás (Pseudomonas syringae pv. Pisi), minden talajfelszín felett elhelyezkedő növényi részt képes fertőzni. A száron és a levélen egyaránt zsírszerű foltosodás jelenik meg, ugyanez jellemző a hüvelyekre is, növényi hervadás lép fel, mely miatt a termés is károsodik.

 

Gombás betegségek

  • Borsóragya vagy más néven aszkohitás foltosság (Ascochyta pisi, Asco­chyta pinodella, Ascochyta pinodes): mindhárom faj veszélyes, csírafertőzésre és a föld feletti részek súlyos fertőzésére képesek a leírt fajok. A föld feletti részeken világos és/vagy vörösesbarna, jól körülhatárolt foltok jelennek meg, melyek közepe az elhalás miatt kivilágosodik.

 

  • Borsórozsda (Uromyces pisi): több gazdanövényes kórokozó, a borsó levelein sárgászöld foltok – uredotelepek – jelennek meg, a fertőzés erősségétől függően nem csupán hervadás, hanem a teljes levélzet elszáradása is bekövetkezhet.

 

  • Borsólisztharmat (Erysihe pisi): a gomba a levélen és a száron károsít, melyeken fehér, lisztszerű penészbevonatot képez, a növény sárgul, majd elhal. Fellépésének kedveznek a meleg és páradús időjárási körülmények.

 

  • Borsóperonoszpóra (Peronospora pisi): levélen, száron és hüvelyen fordulhat elő, ha kedvező számára az időjárás. Jellemző tünetei a gyenge növekedési erély, valamint a sárgászöld szögletes foltok megjelenése, melyek a betegség előrehaladtával beszáradnak és elhalnak.

 

  • Fuzáriumos tőhervadás vagy „János-napi” betegség (Fusarium oxy­sporum sp. Pisi): egy táblán belül is lokálisan jelenhet meg a kórokozó, jellemzően a virágzást követően hervadás, sárgulás, majd elhalás formájában. A védekezés legfontosabb eszköze a rezisztencianemesítés és a 3-5 éves vetésváltás betartása.

 

Pálinkás Miklós