Köznapi neve: PIPACS
Latin neve:PAPAVER RHOEAS
Klimatikus igény: mérsékelt éghajlat, napos, meleg időjárás.
Talajigény: jól alkalmazkodik a különböző talajokhoz, kötött és laza, savanyú
és meszes talajokon egyaránt előfordul.
Csírázás: alacsony hőmérsékleten, 4-8 °C-os hőmérsékleten csírázik.
Újvárosi-féle életformarendszer: a T2 alrendszerbe tartozik, vagyis az
ősszel és tavasszal egyaránt csírázó, nyár eleji egyévesek közé.
Morfológia: sziklevelei hosszúak, szálasak, a fiatal növény levelei szeldeltek,
szőrösek, nem fényesek, tőlevélrózsát képeznek. A kifejlett növénynek
jellegzetes piros virágai vannak, vékony szára elérheti a 60-90 cm magasságot.
Virágzása májustól októberig tart. A növény minden része fehér
tejnedvet termel, mely mérgező.
Terjedés: kizárólag maggal történik. A magok érésének és terjedésének
időszaka egybeesik a nyári aratással, így a magokat a kombájn az egyik
tábláról a másikra szállítja. A magvak csírázóképességüket a talajban sokáig
megőrzik.
