Köznapi neve: RAGADÓS GALAJ
Latin neve: GALIUM APARINE
Klimatikus igény: A ragadós galaj mérsékelt éghajlati körülmények között érzi jól magát, változó viszonyok között is képes megélni, különösen a nedvesebb területeken.
Talajigény: Széles talajtűrésű növény, de a tápanyagban gazdag, lazább szerkezetű, humuszos talajokat kedveli. Szárazabb és agyagosabb talajokon is előfordul, de fejlődése ott gyengébb.
Csírázás: Magjai 5-10 °C hőmérsékleten kezdenek csírázni, így ősszel és kora tavasszal is megjelenhet.
Újvárosi-féle életformarendszer: A T2-T3 alrendszerbe tartozik, vagyis ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyéves, illetve tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves életforma jellemzi.
Morfológia: A fiatal növények levelei keskenyek, szálas-lándzsás alakúak, örvökben állnak a szár körül. A szár vékony, szögletes keresztmetszetű, horgas szőrökkel borított, amelyek lehetővé teszik, hogy más növényekhez vagy tárgyakhoz tapadjon. A növény magassága elérheti a 30-150 cm-t is. Apró, fehér vagy halványzöld virágai tavasztól nyár közepéig nyílnak.
Terjedés: Elsősorban maggal terjed, amelyen apró horgok találhatók, így könnyen megkapaszkodik állatok szőrén vagy ruházaton, ezzel biztosítva a távolabbra jutást. A magok érésének időszaka nyár elején és közepén van, ami egybeesik a gabonafélék aratásával, így a kombájnok segítségével könnyen szétterjedhet más táblákra.
